Ingatag a segélyezés rendszere

Ki jogosult segélyre a mai Magyarországon? – vetette fel a kérdést az utóbbi hetekben több alkalommal a kormányzat, miközben éles vita alakult ki a szociálpolitika körül. A kormány célja, hogy ne érje meg segélyen élni a munka helyett, ezért szigorítani kíván a segélyezés rendszerén. A tervezett új rendelkezések várhatóan a jövő évtől lépnek életbe.

Bizonytalan a segélyezés rendszerének átalakításáról születendő döntés, hiszen a kérdésben kompetens Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyelőre nem egyezett meg a még érintett szaktárcákkal. A témában ugyanakkor a leghangosabban a hangját hallató Török Zsolt szocialista képviselő nyilatkozatai és a kormány által a feketegazdaság kifehérítését célzó, gyakran emlegetett intézkedések egyértelműen szigorítást ígérnek.
Így a társadalmi vita a segélyezés rendszerének átalakításáról egyre élesedik. Ferge Zsuzsa szociológus például azt vallja: bár nagyon sokan követelik azt, hogy legyen igazságosabb a rendszer, és ne adjon annak pénzt, aki nem dolgozik meg érte, olyan dologból csinálnak ügyet, ami „egy borzasztó kicsi dolog”. A kormány által bevezetni kívánt munkatesztet – vagyis kötelező közmunkát, amely feltétele lenne a rendszeres szociális segélynek – több szociológus is ellenzi, például Szikra Dorottya, aki legutóbb a HVG-ben publikálta véleményét. Szerinte míg a két világháború között a szociáldemokraták szélmalomharcban igyekeztek védeni azt a gondolatot, hogy a munkanélküliség társadalmi-gazdasági jelenség, és az ellene való fellépést sem lehet átfogó társadalom- és gazdaságpolitika nélkül elképzelni, ma a magát szociáldemokratának valló kormány az első a sorban, amely elveti ezt a teóriát. Ennek helyébe a korabeli ínségmunkához hasonló „munkatesztet” és az egyént hibáztató „aki nem dolgozik, ne is egyék” gondolatát állítja.
Magyarországon ma 153 ezer ember kap rendszeres szociális segélyt – amelynek összege 26 620 forint –, a munkanélküliek között pályakezdők, hátrányos helyzetű nők, szakképzetlen, elhelyezkedésre motiválatlan emberek, 45–50 év körüli, elhelyezkedni nem tudók, szegények, nagycsaládosok, alkoholisták, drogfüggők, romák egyaránt vannak. Ők a regisztrált munkanélküliek között is nagy számban találhatók, de szakszerű ellátás nélkül maradnak.
A segélyezés rendszere rendkívül öszszetett, több elem hatása (munkahely, bérek, vállalkozók száma és lehetőségei, adózás, gyermekvállalás körülményei, bölcsőde, óvoda, mezőgazdaság stb.) által befolyásolt gépezet, amelybe a kormány legújabb intézkedéseivel a közfoglalkoztatás oldaláról kíván belenyúlni, miközben továbbra sincs pozitív változás például az oktatás terén.
A foglalkoztatási törvény három évvel ezelőtti módosítása óta a regisztrált munkanélkülieknek álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központtal, mivel azonban a kormány álláspontja szerint ez továbbra sem szűri ki a segély mellett feketén dolgozókat és az „ingyen élőket”, az Út a munkához elnevezésű program révén várják a változást.
A teljes program májusban kerülhet a törvényhozás elé, azt a tervek szerint júniusban elfogadják, így az új szabályok 2009 januárjától életbe léphetnek. Török Zsolt mint a programért felelős miniszterelnöki megbízott következetesen kiáll amellett, hogy a segélyezés és a közfoglalkoztatás arányán kell változtatni. – A programmal a foglalkoztatottság nem oldódik meg, de javulni fog. Elsőként azt szorgalmazzuk, hogy az illető a versenyszférában helyezkedjen el, ha ez nem sikerül, akkor a közfoglalkoztatásban, és ha ez sem működik, akkor az együttműködési készségen kell szigorítani – magyarázta a politikus.