Idén derül ki, hogyan működik a még Magyar Bálint szabad demokrata oktatási miniszter által bevezetett kétciklusú képzési rendszer a felsőoktatásban. Magyar Bálint 2005-ben zúzta szét a rendszert oly módon, hogy az egységes, öt éves képzést két részre osztotta: a hároméves alapszakra és a kétéves mesterképzésre. Az alapképzés elvégzése után az egyetemi képzésnél alacsonyabb fokú diplomát kapnak a diákok, majd újra felvételizniük kell a magasabb fokú kurzusra, ahova csupán az alapszakon végzett diákok egyharmadát veszik fel. A 2005-ben alapszakra felvett 100 ezer diák idén nyáron végez, ezért szeptemberben indulnak be tömegesen a mesterszakok.
Néhány hónapon belül tehát mintegy hatvanezer diák kerül az utcára egy ismeretlen, semmilyen presztízzsel nem rendelkező diplomával, több mint harmincezer fiatal pedig egy most debütáló képzésben kezdi meg tanulmányait.
Bár azt még nem tudni, hogy az utcára kerülő tízezrek milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, az már látszik, hogy az új képzések tömeges elindítása nem halad zökkenőmentesen: a mesterszak-indítási kérelmek egyharmadát utasította el legutóbbi ülésén a kurzusokat elbíráló Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). Különösen megdöbbentő volt, hogy nemcsak kis főiskoláknak, hanem az ország legnagyobb, patinás egyetemeinek is meggyűlt a baja az új követelményekkel. A Pécsi Tudományegyetem az egyik legnagyobb vesztes: az iskola tíz tanári mesterszak-indítási kérelméből kilenc elbukott, így a következő tanévben a baranyai megyeszékhelyen példa nélküli módon nem képezhetnek matematikatanárt, ahogy orosz-, olasz-, latin-, és informatikatanárt sem.
– Valóban sokkal több az elutasított kérelmek száma, mint amennyi korábban előfordult – erősítette meg Bazsa György, a MAB elnöke. A szakember szerint a működési gondokkal küzdő egyetemek szeretnének „minél nagyobb szelethez jutni a tortából”, hiszen harmincötezer hallgató és a velük járó állami támogatás elosztásáról van szó. Az iskolák egy része a megélhetés reményében minél több új szakot szeretne elindítani, hogy magához vonzza a fiatalokat, ám sok esetben ehhez nincsenek meg a feltételeik, nem rendelkeznek megfelelő oktatói gárdával, illetve infrastruktúrával. A nagy egyetemek esetében sokszor az a hiba, hogy a nagy sietségben nem dolgozzák ki megfelelően a képzés alapjait. Bazsa szerint probléma az is, hogy az alapjaiban megváltoztatott képzési struktúra új követelményeket állított az iskolák elé, sok intézmény azonban az alapvető kritériumokkal sincs tisztában. Aki hibázik, nagy árat fizet, az elbukott képzés újbóli engedélyeztetésével ugyanis legközelebb a következő tanévben próbálkozhat.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
