Súlyos alkotmányos aggályaink vannak az új közoktatási esélyegyenlőségi törvénycsomag egyik legfontosabb elemével kapcsolatban – jelentette ki Pósán László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az ellenzéki oktatáspolitikus leszögezte: ma az iskolákat fenntartó önkormányzatok dönthetnek arról, hány intézményt, illetve osztályt tudnak finanszírozni, azt pedig az iskolák határozhatják meg, hogy az adott intézmény kapacitását figyelembe véve hány diákot tudnak felvenni. Az új törvény azonban elvenné az érintettektől a döntés jogát, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal (OH) kezébe adná a hatalmat.
Pósán szerint a törvény elfogadása esetén az OH dönthetné el, hogy egy adott iskola az új tanévben egyáltalán indíthat-e osztályt. Ezzel a kormány kénye-kedve szerint ítélheti bezárásra a kisiskolák százait. Azt is meghatározhatná, egy adott intézmény hány osztályt indíthat, sőt tanulói jogviszonyt is létesíthetne az iskola helyett.
*
Ez azt jelenti, hogy ha egy településen az OH bezáratja az iskolát, a szomszéd település oktatási intézménye a hivatal döntése értelmében akkor is köteles átvenni onnan a gyerekeket, ha helyhiány miatt ezt amúgy nem tenné meg.
Az önkormányzatokat teljesen kiszolgáltatottá tenné a törvény: az osztályindítási kérelmek meghatározásával közvetve az oktatási tárca dönthetne arról, hogy bezárat vagy éppen működésre kényszerít egy intézményt, függetlenül attól, hogy a fenntartó finanszírozni tudja-e az oktatást, vagy sem.
Pósán különösen felháborítónak tartja, hogy a kormány nemcsak az önkormányzati fenntartású, hanem az egyházi és az alapítványi iskolákat is arra kényszerítené, hogy szándékuk és telítettségük ellenére vegyék fel az általuk oda irányított gyerekeket. A szakpolitikus leszögezte: az új törvénycsomag szinte minden eleme kidolgozatlan és keszekusza, de ez a pontja súlyosan alkotmánysértő is.
– Természetesen nem az a célunk, hogy az átirányított gyerek a szomszéd falu egyik osztályának negyvenkettedik tagja legyen – reagált lapunknak a Fidesz kritikáira Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. Hozzátette: a kormány csak azt szeretné, hogy minden gyereknek biztosítsák az iskolába járás alapvető jogát. Ez mindig az önkormányzat feladata, de sajnos vannak olyan esetek, amikor a fenntartó sem helyben, sem a környéken nem tudja garantálni a gyerekek iskoláztatását. Tatai-Tóth szerint ilyenkor lép majd közbe az Oktatási Hivatal, amely valamelyik környékbeli intézményt kötelezi a gyerek felvételére. Leszögezte: az önkormányzat mulasztást követ el, ha nem biztosít iskolát a település lakóinak, ezért az OH által elhelyezett gyerekekért több pénzt kérnek tőlük, mintha saját maguk intézték volna az iskoláztatást. Ha egy gyerek oktatásáról a fenntartó gondoskodik, akkor körülbelül évi 120 ezer forint kiegészítő támogatást kell fizetni utána, ha azonban az OH helyezi el a diákot, évente 217 ezer forintot kérnek az önkormányzatoktól.
Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló törvényjavaslat az Oktatási Hivatal jogkörének kiterjesztésén kívül még két fő elemet, a pályakezdő pedagógusok béremelését és a hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járatásának pénzbeli ösztönzését tartalmazza. A Fidesz szerint mindhárom elem kidolgozatlan, és alig tartalmaz konkrétumokat. A törvény az oktatási minisztert hatalmazná fel a számszerű részletek kidolgozására. Az ellenzéki párt úgy látja: a kisebbségi kormány megpróbál mindent rendeleti szinten szabályozni, hogy így kikerülje a parlamentben többségben lévő ellenzéket. A törvénycsomagról június elején szavaz az Országgyűlés.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
