Elismerte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) a távirati irodának küldött levelében: csak azért, mert egy tüntetés spontán, vagyis nincs bejelentve, még nem oszlathatják fel. A közelmúltban heves vitát kiváltó, úgynevezett flashmobok (villámcsődületek) kapcsán a hírügynökség azt tudakolta a tárcától, hogy mennyire jogszerűek ezek a rendezvények, illetve a hatóságoknak van-e, és ha igen, milyen lehetőségük fellépni ezekkel szemben. Az IRM úgy reagált: ha a gyülekezés a törvényben rögzített követelményeknek megfelel, tehát békés, nem valósít meg bűncselekményt vagy arra való felhívást, nem jár mások jogainak sérelmével, és nem veszélyezteti a népképviseleti szervek vagy bíróságok működését, továbbá a közlekedés más útvonalon biztosítható, akkor a spontán rendezvény alkotmányosan nem oszlatható fel.
Mint írták, a gyülekezésről szóló törvény ugyan rendelkezik arról, hogy a tervezett közterületi rendezvényt be kell jelenteni, s ha ez nem történik meg, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia a tüntetést, de a tárca szerint az 1989-ben született jogszabály esetében a jogalkotó nem számolt a spontán demonstrációk lehetőségével. A minisztérium elkerülhetetlennek tartja a gyülekezési törvény módosítását, amelynek előkészítése már megkezdődött. Álláspontjuk szerint a jogszabályt többek között az emberi jogok európai egyezményével és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel együtt kell értelmezni.
*
A minisztérium utalt a strasbourgi bíróság egyik tavaly júliusi döntésére (a Medgyessy–Nastase-koccintás elleni spontán tüntetés ügyében), amely szerint az emberi jogok európai egyezményében foglalt véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság aránytalan korlátozásának tekinthető, ha egy politikai eseményre azonnal reagáló békés tüntetést kizárólag azért oszlatnak fel, mert arról a rendőrséget nem értesítették előzetesen.
Az alkotmány rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját – ismerte be a rendészeti tárca.
Ehhez képest tavaly októberben Bencze József országos rendőrfőkapitány még arról beszélt: hiába mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a be nem jelentett, de békés tüntetés nem oszlatható fel, mivel a magyar jogszabályok szerint az ilyen rendezvényt fel kell oszlatni. A főkapitány akkor még azt hangsúlyozta: a magyar rendőrségnek a hazai törvényeket kell betartania.
Az ismert jogvédő szervezetek, elsősorban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány évek óta próbálta felhívni a rendőrség figyelmét az emberi jogok európai egyezményének betartására, a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlásának biztosítására, de szavaik süket fülekre találtak. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető örül annak, hogy a rendészeti szervek belátták eddigi álláspontjuk tarthatatlanságát, és a jelek szerint a jövőben alávetik magukat a nemzetközi egyezménynek. Azonban szomorúnak tartja, hogy ez a megvilágosodás csak az elveszített strasbourgi per és a számos elbukott kártérítési per után következett be. Gaudi-Nagy szerint a jogvédők és a civilek ellenállása is hozzájárult a rendőrség pálfordulásához. Emlékezetes: tavaly novemberben a Batthyány-örökmécsesnél is egy be nem jelentett, de békés rendezvényt oszlatott fel a rendőrség, vagy 2005 májusában Bégány Attilát, a Jobbik V. kerületi politikusát hurcolták el a rendőrök, amiért a Bibó-szobor avatásán egy transzparenst emelt a magasba, amelyen az állt: „Gyurcsány Ferenc! Hungarofób lépéseid miatt nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására”.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
