Bár már kutatásfejlesztési miniszter, június 1-jéig még Molnár Károly az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. A testület júniusban választ új elnököt – tudta meg lapunk. Molnárnak a törvény harminc napot ad arra, hogy lemondjon a tárcavezetői poszttal összeférhetetlen tisztségeiről, és ő az utolsó pillanatig ki is használja a rendelkezésére álló időt, addig ugyanis a kezében összpontosul a hatalom. Csak június 1-jén mond le a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetéséről, ahogy a Paksi Atomerőműben betöltött igazgatótanácsi elnök tisztétől is csak ekkor búcsúzik. Az MRK elnöki posztjáról nem kell külön lemondania, konferenciai tagsága automatikusan megszűnik, ha nem lesz rektor.
Az MRK titkársága közölte: a lemondás életbelépésétől június 30-ig Rudas Imre társelnök, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora látja el az elnöki teendőket mint helyettes vezető. Rudas a tandíjról szóló márciusi népszavazás előtt Molnárral együtt kampányolt a diáksarc bevezetése mellett.
A grémium következő ülése június 25–26. között lesz, ekkor választják meg a konferencia új elnökét, aki július 1-jén lép hivatalba. Annyi bizonyos: az új vezető nem egyetemi, hanem főiskolai rektor lesz, a szabályzat ugyanis ezt írja elő. A titkárság szerint még nincsenek hivatalos jelöltek a posztra.
A szocialista oktatási kormányzatnak az utóbbi két évben nem volt nehéz dolga a rektorokkal, Molnár ugyanis minden megszorításban, „reformban” feltétel nélkül támogatta Hiller István minisztert. Teljes mellszélességgel kampányolt a tandíj bevezetése mellett, majd amikor egyértelművé vált, hogy az emberek elutasítják a sarcot – az egyetemi hallgatók szerint politikai megrendelésre – alternatív tandíjjavaslatot dolgozott ki. Ennek lényege, hogy 2010-től háromszor annyi fiatal fizessen a felsőoktatásban, mint most. Molnár volt egyébként az is, aki 2006-ban kitiltotta az ’56-os műegyetemi diákgyűlésre emlékező 1956 Alapítványt és a velük együtt emlékező Sólyom László államfőt az egyetem épületéből.
Információink szerint a kormány továbbra is szerette volna „kezében tartani” a rektorokat, ezért Magda Sándort, a Károly Róbert Főiskola rektorát, az MRK főiskolai tagozatának elnökét látták volna legszívesebben a tisztségben. Magda rektori posztja mellett az MSZP országgyűlési képviselője is. Ő volt a házigazdája Gyöngyösön annak az ülésnek, ahol a rektorok Hiller jelenlétében megszavazták az új tandíjjavaslatot. Magda még 1989-ben is az MSZMP Heves Megyei Bizottságának a tagja volt. Az MSZP színeiben 2002-ben lett országgyűlési képviselő. 1978 óta tanít a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán. A Horn-kormány idején, 1997-ben nevezték ki a kihelyezett tagozat intézetigazgatójának. Rektor úgy lett belőle, hogy 2003-ban, immár képviselőként a Medgyessy-kabinetnél kiharcolta, hogy az általa irányított kart elszakítsák a gödöllői egyetemtől és Károly Róbert Főiskola néven önálló intézményként ismerjék el. Magdának mindezt akkor sikerült elérnie, amikor az összes kisebb főiskolát összevonták a régió legnagyobb felsőoktatási intézményével. A gyöngyösi főiskola Magda hatalomátvétele óta hatalmas összegekkel részesül állami felsőoktatási pénzekből, miközben nagy egyetemek is alapvető működési gondokkal küzdenek. Éppen néhány hete döntött a kormány arról, hogy infrastrukturális és informatikai fejlesztésekre 1,549 milliárdot ad a szocialista honatya iskolájának.
– Tény, hogy sokan szeretnék, ha elindulnék a posztért, ám én arra kértem a rektorokat, ne jelöljenek az elnöki posztra – reagált Magda azon kérdésükre, hogy ringbe száll-e az elnöki posztért. Hozzátette: nem a munkával van problémája, hanem azzal, hogy politikai szerepvállalása miatt a Magyar Nemzet – nyomában más „jobboldali populista médiumokkal” – már sajtóhadjáratot indított ellene. Ha ő lenne az MRK elnöke – véli –, a támadások fokozódnának, ami lehetetlenné tenné a munkát, és lejáratná a rektori konferenciát.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
