Reggel a magyarérettségikkel megkezdődik az idei közép-iskolai vizsgaszezon. Az írásbelik mától május 27-ig tartanak, az emelt szintű szóbelik június 5. és 11., a középszintűek pedig június 16. és 27. között lesznek.
Magyar nyelv és irodalomból ma 85 466-an tesznek érettségit, több mint 11 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Az érettségizők számának csökkenése azonban nem a korábban az oktatási tárca által hangoztatott demográfiai okokkal magyarázható, hanem azzal, hogy több mint tízezer diák a nyelvi előkészítő évfolyamok 2004. szeptemberi bevezetésekor ötéves középiskolai képzésbe került, ezért ők csak jövőre érettségiznek.
Magyarból a vizsgáknak csupán 2,6 százaléka, 2357 lesz emelt szintű; tavaly még a diákok 4,5 százaléka választotta a magasabb tudást igénylő vizsgát.
*
A magyar nyelv és irodalom közép- és emelt szintű írásbeli vizsgája egyaránt 240 percig tart. Középszinten a vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, szövegértésre 60 perc, a szövegalkotásra 180 perc áll a rendelkezésükre. A szövegértési feladat általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete, amellyel kapcsolatban a diákoknak kérdéseket tesznek fel. A szövegalkotás esetében a vizsgázó három eltérő műfajú feladatból választ egyet. Emelt szinten az írásbeli vizsga műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. Az írásbeli feladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Az idei érettségi adatok cáfolják az oktatási tárcának azt a gyakran hangoztatott állítását, amely szerint azért csökken évről évre az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma, mert az elmúlt időszakban a megnövelt keretszámoknak köszönhetően már szinte mindenkit felvettek az egyetemre, aki korábban kiszorult a rendszerből. Az idén ugyanis 125 546-an vizsgáznak, nyolcszázzal többen, mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy az idén maturálók között – figyelembe véve, hogy a most 18 évesek közül tízezren csak jövőre vizsgáznak – jóval több a korábban már érettségit tevő fiatal, aki most a sikeres felvételi érdekében vizsgázik újra, hiszen a kétszintű vizsga 2005-ös bevezetése óta az érettségi egyben felvételi vizsga is.
Az érettségizők összesen 455 557 tantárgyi vizsgát tesznek le. Ennek mindössze hat százaléka, 27 987 vizsga lesz a felvételin pluszpontnak számító emelt szintű vizsga, ami a jelenlegi szabályozás kudarcát mutatja. Ha a korábbi évek adataival hasonlítjuk össze az idei számokat, még drámaibb a helyzet. 2006-ban a 46 466 emelt szintű vizsgát tettek le, 40 százalékkal többet, mint az idén. A tavalyi adatokhoz képest 30 százalékos a csökkenés. Az adatok egyértelműen jelzik: a diákok felismerték, hogy a jóval könnyebb, középszintű vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba, ezért semmi nem ösztönzi őket arra, hogy megpróbálkozzanak a magasabb fokú tudást igénylő emelt szintű vizsgával. Bár minden ésszerű szempont amellett szól, hogy a felvételizők számára tegyék kötelezővé az emelt szintű érettségit, az egyetemeket vezető rektorok, az ellenzéki pártok, valamint az MSZP oktatási munkacsoportja is emellett kardoskodik. Hiller István oktatási miniszter egyelőre nem mer szembeszállni elődje, a szabad demokrata Magyar Bálint szabályozásával. Emlékezetes: a kétszintű vizsga tervezetét még a polgári kormányzat készítette el, amely két tárgyból kötelezővé tette volna felvételizők számára a magasabb fokú vizsgát. A Fidesz szerint a felvételi eltörlésével csak a központilag összeállított vizsga alapján lehetne összehasonlítani a diákok tudását, a „házi” érettségi erre nem alkalmas. A kormányváltás után azonban a szabad demokrata Magyar Bálint keresztülhúzta a terveket, és így a könnyebb vizsgát is el kell fogadni a felvételin.
A kétszintű vizsga bevezetése óta már nem a rádióban és a televízióban mondják be az érettségi feladatokat. Az új rendszerben előre legyártják a több százezer feladatlapot, azokat napokon keresztül őrzik, csomagolják, majd szállítják. A gyártás, nyomtatás, szállítás és őrzés miatti pluszköltség az idén 155 millió forint többletterhet ró az adófizetőkre. A 2005-ös érettségi botrány óta – amikor Magyar Bálint idején szinte az összes tétel kiszivárgott, a matematikavizsgát meg is kellett ismételni – jelentősen megszigorították a feladatlapok kezelésével kapcsolatos szabályokat. Minden tárgyból több, egymással egyenértékű feladatsort készítenek el, és sorsolással választják ki a végső feladatsort. A tételekkel érintkező személyeknek, így a feladatkészítő bizottság tagjainak, a nyomdászoknak, a csomagolóknak titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A nyomdát a gyártás alatt biztonsági őrök őrzik, akik bármelyik munkást megmotozhatják. Az alkalmazottak még mobiltelefont sem vihetnek magukkal a területre. A gyártás folyamatát videokamerák rögzítik. A selejtről jegyzőkönyv készül, és azt csak az Oktatási Hivatal illetékesei, valamint biztonsági őrök jelenlétében lehet megsemmisíteni. Az érettségi feladatlapok csomagolásánál a munkásoknak még azt is előírják, milyen ruhát vegyenek fel, nehogy elrejthessenek valamilyen adathordozót. A tételeket a szállításig 24 órán keresztül fegyveres őrség védi. A szállítás leplombált csomagterű gépjárműveken történik, a gépkocsivezető mellett legalább még egy kísérővel. A szállítók a területileg illetékes jegyzőkhöz viszik a tételsorokat tartalmazó dobozokat, a vizsganap reggeléig ő köteles őrizni azokat. A tételek csak a vizsganap reggelén kerülnek ki az iskolákba. A feladatsorokat tartalmazó tasakokat csupán a vizsgák előtt harminc perccel lehet felbontani a tantestület három tagjából álló bizottság előtt, erről is jegyzőkönyv készül.
Bár az érettségizők száma az idén rekordot döntött, ezzel szemben a jelentkezések leadásakor még hatályban lévő tandíjtörvény miatt történelmi mélypontra, százezer fő alá zuhant a felsőoktatási intézményekbe felvételizők száma. Emlékezetes: a diákok február 15-ig adhatták be jelentkezéseiket, ekkor azonban még érvényben volt a tandíjtörvény, amelynek értelmében másodévtől kezdve minden diáknak átlagosan évi 105-150 ezer forintot kellett volna fizetnie tanulmányaiért. A szociális népszavazás győzelme után a kormány kénytelen volt eltörölni a sarcot, a szegényebb diákok azonban már nem adhattak be újabb jelentkezéseket. A főiskolára, egyetemre újonnan jelentkezők száma az idén így csak 91 ezer fő, 17 százalékkal kevesebb a tavalyi 108 ezer főnél. Még drámaibb a helyzet, ha a tavaly- előtti, vagyis a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze az idei számokat: 2006-ban még több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
