Reformdömping Franciaországban

Nicolas Sarkozy magának szervezett tévévitát, hogy elmagyarázza kellő mélységében az általa tervezett változtatásokat. Az újságírók kérdéseire leszögezte, semmi sem tántoríthatja el a megkezdett úttól, s bár talán követett el hibákat a reformok bevezetése során, a módosítások tempója fokozódni fog. A magánéletéről pedig annyit mondott, hogy „most már minden újra keretek közé van szorítva”.

Hexagone, azaz Hatszög – így hívják a franciák Franciaországot, utalva annak alakjára. Ugyanakkor az alak egyben a tökéletességet is jelképezheti, az egymással szemben levő oldalak pedig arra adnak biztosítékot, hogy a Hatszög összezár, az új, kívülről jövő eszméknek pedig ellenáll. Nicolas Sarkozynek ezért van igen nehéz dolga. A Hatszög ugyanis kicsit „kockább”, mint arra a vibráló, örökösen változtatni akaró, hiperaktívnak tűnő politikus számíthatott. A magyar származású Sarkozyt egy éve 53 százalékkal választották meg Franciaország első emberévé, a Paris Match napilapban megjelent közvélemény-kutatás azonban azt mutatja, hogy a válaszadók 72 százaléka elégedetlen az elnök teljesítményével, és 66 százalékuk vélte azt, hogy nem tartotta be választási ígéreteit.
Sarkozy egy éve a változással kampányolt, ám azt talán senki nem hitte volna, hogy minden területen új ötleteket fog kipróbálni. A Chirac-éra gazdasága lassuló és szürke volt, a Sarkozy-féle pedig új és érdekes, ám megdobta az inflációt, s bár a kötelező 35 órás munkahét beszüntetésével lehetőség van a magasabb keresetre, a lakosság egyre kevésbé érzi magát biztonságban. Ezt jelzi, hogy az eddigi egy év alatt a középiskolások és a szállítómunkások is sztrájkoltak a változtatási tervek (az egyetemi reform, illetve a privatizációs elképzelések) miatt. Az új gazdasági mechanizmus több mint 300 javaslatot tartalmazott, amelyek érthetően a társadalom számos szegmensében ellenérzéseket keltettek. Az eredmény a kormány szakértői szerint az lehet, hogy 2012-re több mint egy százalékkal gyorsabban nő majd a gazdaság a jelenlegi nagyjából két százaléknál, a munkanélküliség 7,9 százalékról 5 százalékra esik, és kevesebb ember él majd a szegénységi küszöb alatt. „A világ nagyon gyorsan változik, Franciaország viszont lemaradt, pedig különleges lehetőségei vannak” – magyarázta reformtörekvéseit Sarkozy. Magyarországi látogatásán pedig azt bizonygatta, hogy reformok minden téren szükségesek, ahol épp nem folyik változtatás, az rosszul működik.
Szakértők rámutatnak, a változtatásra valóban szükség van, ám egyszerre nem lehet mindent felforgatni. A lakosság a világ egyetlen országában sem fogadná el, ha bizonytalanságban kellene élnie a jövő homályos ígérete érdekében. Sarkozy karizmatikus személyisége az első hónapokban még segített a népszerűtlen döntések elfogadtatásában, ám a rokonszenv iránta igencsak megkopott, nem kis mértékben a sajtó hasábjain kiemelten tálalt szerelmi élete miatt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a franciák egy-egy félrelépést megbocsátanak elnöküknek, akár még vonzónak is tartják a pikáns kalandokat, ám heteken át nem szeretnek a vezető politikusok magánéletéről hallani.