Meglepetésre az oktatási bizottság egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyben felkérik az oktatási tárcát: vizsgálja felül a művészeti iskolák minősítéséhez szükséges jogszabályokat.
A testület felszólítja a tárcát, hogy készítse el a módosításokat, és ezekről tájékoztassa a bizottságot. A javaslatot a szocialisták és a szabad demokraták is támogatták, pedig azt a Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő vezette ellenőrző albizottság dolgozta ki. Az indítványban külön kiemelik az oktatóknak előírt képesítések felülvizsgálatát. Az előminősítésen megbukott intézmények esetében ugyanis a leggyakoribb hiányosságot az jelentette, hogy a tanároknak nem volt megfelelő végzettségük.
Emlékezetes: az oktatási tárca még Magyar Bálint minisztersége idején, 2005 végén döntött arról, hogy minősítő bizottságokat állít fel a művészeti iskolák működésének ellenőrzésére, mert a tárcavezető szerint több intézmény jogellenesen vette fel a kiemelt állami támogatást. Azoktól az iskoláktól, amelyek nem felelnek meg a minősítő bizottság követelményeinek, megvonták az állami támogatás felét, idén januártól pedig már a teljes összeget. Lapunk egy hete beszámolt arról, hogy egyetlen tanév alatt harmadával csökkent a tehetséggondozó iskolákba felvett diákok száma, mert az oktatási tárca a megszigorított szabályokkal ellehetetlenítette az iskolák működését. Míg 2006 szeptemberében még több mint háromszázezer gyerek iratkozott be az alapfokú művészeti képzést folytató intézményekbe, a jelenlegi tanév kezdetekor már csak kétszázezer. Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza folklór osztályának vezetője szerint az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy az akkreditációs szabályok az oktatók egy részétől olyan végzettséget várnak el, amely életszerűtlen. Egy hatéves gyereket fazekasságra oktató népművésznek például egyetemet kell végeznie. Az új előírások miatt számos, évtizedek óta oktató szakembert kellett az iskoláknak elbocsátaniuk, és a helyükre általában nem találnak mást, hiszen a népművészeknek csak elenyésző száma rendelkezik diplomával.
Az ellenőrző albizottság jelentésében a Fidesz és a KDNP kisebbségi véleményként sérelmezi azt is, hogy a minősítési eljárásban nem biztosítottak jogorvoslati lehetőséget az iskoláknak, ahogy azt is törvénybe ütközőnek tartják, hogy a minősítő testület több olyan dokumentum másolatát kéri be a dolgozóktól és a tanulóktól, amelyek személyes adataikat tartalmazzák. A KDNP-s Hoffmann Rózsa ennek kapcsán felszólította a kormányt, hogy állítsa le a törvénytelen adatgyűjtést, és haladéktalanul intézkedjen azok megsemmisítéséről. Az ellenzéki képviselőknek ad igazat az adatvédelmi ombudsman is, aki tavaly ősszel megállapította, hogy a minősítő testület jogellenesen gyűjti a tanulók és pedagógusok személyes adatait. Péterfalvi Attila szerint a törvény nem biztosít jogot az állami támogatás igénybevételének jogosságát ellenőrző bizottságnak arra, hogy bekérje a pedagógusok személyes adatait, illetve a végzettségüket igazoló dokumentumokat. Erre csupán a tanárok írásbeli beleegyező nyilatkozata adna lehetőséget. Péterfalvi különösen jogszerűtlennek és teljesen feleslegesnek találta, hogy a minősítő bizottság az iskolák tanulóinak személyes adatait is begyűjti. Az oktatási tárcát azonban hidegen hagyja a biztos felszólítása. Szüdi János közoktatási államtitkár szerint mindenkinek joga van megismerni, hogy a gyermekét oktató pedagógusnak milyen végzettsége van.
origo.hu
Halálra gázoltak egy gyalogost az autópályán Iváncsánál
