Százezrek az esőben Csíksomlyón

Történelmi hétvége volt pünkösd ünnepén Erdélyben: pénteken először celebráltak magyar nyelvű misét Pusztinán, egy csángó konferencia alkalmából, és hatvan év után újra magyar címeres mozdony mehetett végig a Székelyföldön, hogy a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, a 32-es MÁV-őrházig szállítsa a vonatos zarándokokat. Újra százezrek mentek el a csíksomlyói búcsúba is, hogy Szűz Mária közbenjárását kérjék nemzetünk megmaradása érdekében.

(Csíksomlyó)

Áldást hozó májusi eső eredt el szombaton Csíksomlyón, a szentmise kezdetén, így a két hegy közti nyerget ellepő több százezres tömeg esernyők és esőkabátok védelme alatt hallgatta meg Schönberger Jenő Szatmár megyei püspök prédikációját. A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb búcsújáró helyére az idén is több országból érkeztek zarándokok: a gyalogos keresztalják mellett megszámlálhatatlan autóbusz, személygépkocsi, motorkerékpár és egy nosztalgiavonat is szállított zarándokokat.
A pusztinai csángók nagy ajándékkal a lelkükben érkezhettek meg szombaton Somlyóra: előző napon a Szent Istvánról elnevezett templomukban magyarul szólt a mise! Igaz, a helyi pap nem vett részt az eseményen, és a harangot sem húzhatták meg (sőt, az évek óta a moldvai magyarok anyanyelvi miséje érdekében küzdő Nyisztor Tinka sem léphetett a templomba), de mégis tény: Pogár Róbert csángó származású kaposvári egyházmegyés pap magyarul misézett a templomot megtöltő, népviseletbe öltözött helybelieknek és a Veszélyeztetett örökség nemzetközi konferencia résztvevőinek. Erre eddig nem volt példa: a faluban magyarul ugyan celebráltak már misét, de ezt csak magánházaknál tehették meg. A lelkész prédikációjában a szeretet szükségességét hangsúlyozta, majd a mise végén elénekelték a Himnuszt is – a helyiek abban bíznak, hogy az első siker után könnyebb lesz a rendszeres magyar misét kiharcolni.
A búcsú előestéjére befutott a Keleti pályaudvarról indult nosztalgiavonat is, a magyar címeres Nohab mozdony által vontatott szerelvényt a falvakban székely ruhás lányok várták kürtős kaláccsal és szilvapálinkával. A meleg fogadtatástól meghatott utasok a helyiekkel közösen énekelték a Kossuth-nótákat, majd összetartozunk kiáltással ünnepelték egymást. Az eseményt kihasználták a politikusok is: az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje választási szórólapjait osztogatta az utasoknak.
A szombati búcsú szónokai sem feledkeztek meg a politikáról: Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyarok politikai megosztottsága nem érv a szavazóurnáktól való távolmaradásra. A kijelentést sokan sérelmezték, mert a szóhasználat az RMDSZ retorikájára emlékeztette őket. A Hármashalom-oltárnál a szentmisét celebráló Schönberger Jenő szatmári püspök hangsúlyozta: a jelenlévők nemcsak nyelvükben, hitükben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. – Hiába mond a törvény nemet az életre, ha az emberek igent mondanak, nem a törvény öl, hanem az ember – fejtette ki az abortuszról. A búcsúra az idén is több lovagrend, huszáregyenruhás hagyományőrzők tagjai jöttek el a helyi és anyaországi politikusok mellett.
Vasárnap a nosztalgiavonat a Gyimesekbe indult, a történelmi Magyarország egykori határán, Budapesttől csaknem nyolcszáz kilométerre álló, felújított, vasúti őrház avatóünnepségére. Vadregényes tájakon, száznegyven hídon és viadukton áthaladva érkeztek meg a Gyimesi-szorosba, a Rákóczi-vár romjai alatt álló épülethez, amely egykor a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt. A közadakozásból, ötmillió forintból felújított épületben vasúttörténeti kiállítás is helyet kapott, a ház közelében levő kontumáci kápolnánál megtartott ünnepi szentmisét a helyi plébános mellett Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálta. Az esemény jó példája a határokon átívelő magyar összefogásnak: anyaországiak és erdélyiek sokasága tartotta fontosnak megőrizni ezt a kis darab magyar történelmet, a száztizenegy esztendős vasúttörténeti emléket.
A román sajtó már nem örült ennyire az eseménynek: a Gardianul szerint a „magyarok elfoglalták Nagy-Magyarország határát” és a „nyomorúságos kis őrház” felújításának alkalmából egy irredenta nosztalgiakirándulást szerveztek. A lap szerint az esemény újabb példa arra, amikor fontos vallási ünnepeket – például a pünkösdi katolikus zarándoklatot – „magyarpárti tüntetéssé” változtatnak. A nosztalgiavonatot személyesen fogadó Tánczos Barna romániai szállításügyi államtitkár a Krónika napilapnak arról beszélt: „csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik”.