Ahogy várható volt, az egyetemi vezetők megszavazták a Magyar Rektori Konferencia (MRK) által kidolgozott új tandíjjavaslatot. A szavazás Hiller István (MSZP) oktatási miniszter jelenlétében zajlott a Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselő által vezetett gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán. A rektorok minden érdeklődőt kizártak a voksolásról, és titkos szavazást rendeltek el. Szerették volna távol tartani a diákok érdekeit képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) is, ám Miskolczi Norbert, a szervezet elnöke dokumentumokkal bizonyította, hogy az MRK-n tanácskozási joggal bíró HÖOK-nak a zárt üléseken is joga van részt venni. Azt mondta, ha nem engedik be, feljelentést tesz az ügyészségen, és kéri az ülés és a szavazás eredményének érvénytelenítését. Miskolczit végül a rektorok beengedték az ülésterembe.
Információink szerint a voksoláson jóval kevesebben vettek részt, mint ahányan szavazásra jogosultak lettek volna. Úgy tudjuk, több rektor is kritikát fogalmazott meg a javaslattal szemben, ennek ellenére támogatták azt.
*
A legtöbben attól tartanak, hogy ha a kevésbé tehetősek is „lecsúszhatnak” majd a költségtérítéses képzésre, akkor a diákok pénz hiányában tömegesen hagyják félbe az iskolát. Úgy tudjuk, az alapítványi iskolák szinte kivétel nélkül támogatták, míg az egyházi intézmények ellenezték az új tandíjjavaslatot. Az állami iskolák közül inkább a kisebb, vidéki főiskolák ellenezték a sarcot a nagyobb egyetemekkel szemben. A felszólalások során két intézmény, a bajai Eötvös József Főiskola és a Szegedi Hittudományi Főiskola rektora vállalta nyíltan, hogy elutasítja az új javaslatot. A voksolás előtt szólni szeretett volna a hallgatók érdekeit védő HÖOK elnöke is, de ezt megtagadták tőle. A titkos szavazáson a rektorok 109 igen szavazattal, 25 ellenében, 15 tartózkodás mellett elfogadták az új tandíjjavaslatot.
A rektorok javaslata 2009-től teljes átjárhatóságot kér az államilag finanszírozott és a költségtérítéses kategória között. A jelenlegi szabályozás szerint a legjobban teljesítő fizetős hallgatók 15 százaléka juthat fel az ingyenes képzésbe, onnan pedig ugyanennyien bukhatnak le a fizetős kurzusra. A 2010-es tanévtől teljesen új finanszírozási rendszert vezetnének be, amelynek lényege, hogy a jövőben háromszor annyi diáknak kellene fizetnie a tanulásért, mint ahányan jelenleg költségtérítéses képzésben tanulnak. A diákokat fizetési kategóriákba sorolnák: a költségtérítés összege minden évben az előző év tanulmányi eredményétől függene. Olyanok is lennének, akiknek a képzés teljes önköltségét meg kellene fizetniük, ez az összeg a legtöbb szakon jóval több, mint az egy-egy képzésen szedett költségtérítés összege.
Az MRK elnöksége egyébként az utolsó napokban néhány ponton változtatott javaslatán. A lapunk birtokába került módosított dokumentum szerint a rektorok mégsem tennék kötelezővé a felvételizők számára az emelt szintű vizsgát, csupán a bejutási küszöböt emelnék fel a jelenlegi 160 pontról 240-260 pontra. Két alternatívát dolgoztak ki az első tanévre: az első változat szerint a hallgatókat felvételi pontszámuk szerint rangsorolnák, és úgy osztanák fizetési kategóriákba őket. A második variáció esetén csak a második évtől kellene fizetni az első év tanulmányi eredménye alapján, akkor viszont az első év tandíjköltségeit is ráterhelnék a hallgatókra.
Hiller István a szavazás után kijelentette: hajlandó arra, hogy növelje azoknak a hallgatóknak az arányát, akik tanulmányi eredményük alapján „lebukhatnak” a fizetős képzésbe, illetve onnan felkerülhetnek az ingyenes kurzusra. Hozzátette: a Felsőoktatási Kerekasztal jövő szerdán megkezdi a javaslat tárgyalását, ez várhatóan többfordulós lesz. Hiller szerint a javaslat nem azt jelenti, hogy lesz tandíj, de a népszavazás fizetési kötelezettséget elutasító eredménye nem jelent egyben gondolkodási tilalmat is. (Bár szó volt róla, Gyurcsány Ferenc kormányfő végül nem vett részt a rektori ülésen.) Az MSZP-frakció még nem alakította ki álláspontját az ügyben.
– Ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor olyan mély szakadékba lökik a diákokat, amelyből lehetetlen kimászni – kommentálta a szavazás végeredményét Miskolczi Norbert. A HÖOK elnöke leszögezte: minden erejükkel azon lesznek, hogy ezt megakadályozzák, mert különben súlyos társadalmi katasztrófa következik be Magyarországon. Úgy vélte: a javaslat értelmében a gazdag diák mindenképpen tanulhat, a kevésbé tehetősnek azonban közepes eredmény esetén is kettétörhet a pályája, ugyanis a szegényebb családok egyetlen tanévre sem tudják fizetni a több százezer forintos költségtérítést. Miskolczi nem zárta ki, hogy a diákok tiltakozásul újra az utcára vonulnak majd.
A Fidesz szerint az elmúlt hetek, hónapok hazudozásai után végre kiderült: a kormány a rektorokkal együtt már a népszavazás előtt is azon törte a fejét, hogy a tandíj elutasítása esetén másfajta fizetési sarcot vessen ki a diákokra. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője leszögezte: a rektori javaslat bevezetése az iskoláknak is súlyos károkat okozna, hiszen a hallgatók pénz hiányában tömegével hagynák félbe tanulmányaikat, az egyetemek pedig hallgatók nélkül a csőd szélére sodródnának.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
