Elégedett a felsőoktatási reform bevezetésével, az azóta eltelt egy évben vannak előremutató tapasztalatok?
– Tavaly augusztusban történt elfogadása óta az egyetemek autonómiájáról szóló törvény folyamatosan életbe lép. Az első tennivaló a vezetés reformja volt egy jobb működés érdekében: fokozott válaszadási készség és rugalmasság az irányítás területén és nagyobb nyitottság a gazdaság világa felé. Már minden egyetem megváltoztatta alapszabályzatát, hogy új, feleannyi tagot számláló igazgatótanácsot hozzon létre, és jelenleg zajlik az új rektorok megválasztása is. Öt éven belül minden egyetem autonómiára tesz majd szert, ezek közül is tizenöt-húsz intézmény már 2009. január 1-jétől.
– Miképp tudják megoldani az egyetemi autonómia fejlesztését, az intézményi gazdálkodás nyereségessé tételét a tandíj bevezetése nélkül?
– Franciaországban az állam biztosítja a fiatalok oktatását, ő az egyetemek fő finanszírozója is, nem pedig a családok. Hazánk ily módon gondoskodik a felsőoktatáshoz minél nagyobb számban való hozzáférésről. Olyan alapelvről van itt szó, amelyet nem kérdőjelez meg az egyetemek felelősségéről szóló törvény. Az állam megszabja a beiratkozási díjakat, amelyek a legalacsonyabbak között vannak Európában. Azzal ugyanis, hogy befektet a képzésbe, Franciaország a tudást a fenntartható növekedés és a társadalmi fejlődés egyik pillérévé teszi, illetve munkahelyeket teremt. Éppen ezért a felsőoktatás költségvetését már ez évtől kezdve egymilliárd euróval növeltük, és négy éven belül eléri majd a tizenötmilliárd eurót. Az új törvény pedig arra ösztönzi a vállalatokat, hogy egyetemi alapítványok útján kiegészítő finanszírozással járuljanak hozzá az egyetemek működéséhez.
– Miközben Franciaország a
kutatás-fejlesztés terén élen jár, Magyarország igen keveset fordít erre a területre. Milyen befektetést lát szükségesnek ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés is az európai élvonalba tartozzon?
– Franciaország, mint sok más európai uniós tagország, célul tűzte ki, hogy 2010-ig GDP-jének három százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja. Ez nagyra törő cél, de Európának be kell illeszkednie egy közös folyamatba. Együtt kell megerősítenünk az Európai Unió helyzetét a többi világhatalommal szemben magas színvonalú tudományos teljesítmény segítségével. Magyarországnak már megvan a helye ebben a dinamikában. Gondolok itt többek között az élettudományok és a gyógyszertan területén dolgozó kiváló kutatóira és laboratóriumaira. Ráadásul jelen van egy valódi politikai szándék ennek a dinamikus útnak a folytatására, egyebek között azáltal, hogy a nemzeti gazdaságfejlesztési terv, a 2000-ben elindított Széchenyi-terv – amely orvosolni kívánja az ipari kutatás-fejlesztés még mindig fennálló gyengeségét és Magyarország technológiai függését – hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre.
– Nem érzi úgy, hogy a Párizs által felvetett Mediterrán Unió (MU) a jövőben akár az Európai Uniót is veszélyeztetheti?
– Az EU már most is együttműködik a mediterrán országokkal, különböző euromediterrán felállásokban. A Mediterrán Unió létrehozásának elképzelésével nem a már működő sokoldalú együttműködést szeretnénk megkettőzni, hanem folytatni és bővíteni a közösségi fellépést. Ez a kezdeményezés tehát távolról sem vetélytársa, hanem természeténél fogva sokkal inkább kiegészítője a Európai Bizottság vagy az EU tagállamai által indított és támogatott számos akciónak. Az EU és a MU ugyanis közös, a békét és a gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködést előtérbe helyező célokat követnek.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
