Szinte lehetetlen helyzetbe hozta a kormány a művészeti iskolákat azzal, hogy az intézményeknek az állami támogatás érdekében minősítési eljáráson kell megfelelniük. Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter a szigorúbb szabályokat nem titkolt szándékkal azért vezette be, hogy a tehetséggondozó intézmények egy részétől megvonja az állami pénzt.
Míg 2006 szeptemberében több mint 300 ezer gyerek iratkozott be az alapfokú művészeti képzést folytató intézményekbe, a jelenlegi tanév kezdetekor már csak 200 ezer – jelentette ki a napokban Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza folklórosztályának vezetője. A szakember szerint komoly gondok vannak a művészetoktatás körül, ami az iskolák közelmúltban lezárult akkreditációs és minősítési eljárására vezethető vissza. Sándor Ildikó kijelentette: az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy az akkreditációs szabályok az oktatók egy részétől olyan végzettséget várnak el, amely életszerűtlen, egy hatéves gyereket fazekasságra oktató népművésznek például egyetemet kell végeznie. Az új előírások miatt számos, évtizedek óta oktató szakembert kellett az iskoláknak elbocsátaniuk, és a helyükre általában nem találnak mást, hiszen a népművészeknek csak elenyésző száma rendelkezik diplomával. Hozzátette: a hibás döntéseket még helyre lehetne hozni, ha az oktatási tárca a következő tanévre eltörölné rendelete káros részeit.
Emlékezetes: az oktatási tárca még Magyar Bálint minisztersége idején, 2005 végén döntött arról, hogy minősítő bizottságokat állít fel a művészeti iskolák működésének ellenőrzésére, mert az oktatási tárca szerint több intézmény jogellenesen veszi fel a kiemelt támogatást. Azoktól az iskoláktól, amelyek nem felelnek meg a minősítő bizottság követelményeinek, megvonták az állami támogatás felét, idén januártól pedig már a teljes összeget elveszik.
Az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkársága lapunknak küldött válasza szerint nem az iskolák megbüntetéséről van szó. Az értékelési rendszer kidolgozása szakmai szervezetek feladata, összetétele garancia arra, hogy kellő körültekintéssel és szakmai kompetenciával határozzák majd meg a feltételeket. Azt írják, az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítését a szakmai szervezetek kezdeményezték, mert a művészeti iskolák száma évről évre jelentősen nőtt. Arról nem írnak, hogy a kormány eredeti terve valamennyi művészeti iskola esetében a támogatás öszszegének jelentős lecsökkentése volt, ezt módosították később az intézmények tiltakozása után úgy, hogy szelektálnak közöttük. Eddig 668 iskolát vizsgáltak, közülük 25 intézményt nem minősítettek, vagyis elvették tőlük a teljes állami támogatást. A 643 minősített iskolából azonban csupán 516 intézmény kapott kiváló minősítést, vagyis csak ők kapják meg a teljes állami normatívát. Összesítve tehát egyetlen év alatt a művészeti iskolák egynegyedét bezárásra, illetve vegetálásra ítélték.
A Fidesz szerint súlyos károkat okoz, hogy anyagi szempontok miatt visszaszorítják a művészeti iskolákat, hiszen sok gyereknek ezek az ingyenes tehetséggondozó intézmények jelentik az egyetlen kitörési lehetőséget. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunk kérdésére leszögezte: az akkreditációs szabályok megalkotásakor a kormány elsősorban nem a minőségi szempontokat és a gyerekek érdekeit vette figyelembe, hanem azt nézte, hogyan tud kivenni minél több pénzt a rendszerből. Hozzátette: éppen most esedékes a közoktatási törvény módosítása, vagyis meglesz a lehetőség arra, hogy hibás feltételeket kijavítsák, ez azonban vajmi kevés a probléma megoldására. A kivont forrásokat vissza kell adni, vagyis újra pénzt kell tenni a tehetséggondozásba, különben nem tud kilábalni a válságból az ágazat.
A művészeti iskolák minősítési eljárásával kapcsolatban nem először merültek fel aggályok: tavaly ősszel az adatvédelmi ombudsman megállapította, hogy az oktatási tárca által létrehozott ellenőrző bizottság jogellenesen gyűjti a művészeti iskolák tanulóinak és pedagógusainak személyes adatait. Péterfalvi Attila szerint a törvény nem biztosít jogot az állami támogatás igénybevételének jogosságát ellenőrző bizottságnak arra, hogy bekérje a pedagógusok személyes adatait, illetve a végzettségüket igazoló dokumentumokat. Erre csupán akkor lenne lehetőség, ha a tanárok írásbeli beleegyező nyilatkozatukat adnák az adatgyűjtéshez. Péterfalvi különösen jogszerűtlennek és az ellenőrzés tekintetében teljesen feleslegesnek találta, hogy a minősítő bizottság az iskolák tanulóinak személyes adatait is begyűjti.
origo.hu
Halálra gázoltak egy gyalogost az autópályán Iváncsánál
