Szaúd-Arábiában a jogrend alapját a saríja, azaz az iszlám törvénykezés alkotja. A Koránból és az umma, vagyis a hívők közösségének tapasztalatából levezetett szabályoknak köszönhetően az európai sokszor csodálkozik az ítéleteken, ám azt nem lehet mondani, hogy nincs rendszer a törvénykezésben. Az iszlám jog szerint például tilos a kamat szedése, ugyanakkor a befektetett összeg hasznából részesedni természetesen lehet. Az iszlám bankok így külön rendszer alapján működnek, mint az európaiak, ám mindazok a pénzügyi termékek (pl. hitelek) léteznek, csak más ideológiai megfontolás alapján alakítják ki őket.
A büntetőjogban létező vérdíj alapján bocsátottak meg nemrégiben öt halálraítélt bűnözőnek Iránban, akiket az akasztófa alól mentett meg a befizetett pénz, pontosabban az áldozatok családjai elégedtek meg az anyagi kártérítéssel. Néha azonban még pénz sem kell. Szaúd-Arábia déli részén, Abha városában egy gyilkossal az áldozat két fia beszélgetett azelőtt, hogy a férfit kivitték volna a piactérre lefejezni. A 70 éves vádlott, Muhammad Abdullah al-Haddzsi még 1993-ban ölte meg a fiúk apját, ám Istenre esküdött, hogy nem előre megfontoltan követte el szörnyű tettét, csak egy vita ért ilyen szerencsétlen véget. A fiúk ezt követően éltek jogukkal, és megbocsátották a férfi bűnét, így a gyilkos szabad emberként hazamehetett. A lefejezésre összegyűlő közönség a beszámolók szerint „Isten hatalmas!” felkiáltásokkal nyugtázta al-Haddzsi csodálatos megmenekülését. A testvérek nem kértek vérdíjat, bevallásuk szerint „Isten örömére” bocsátottak meg apjuk gyilkosának.
Elméletileg a vallás elhagyása, vagy az istenkáromlás is halállal büntethető, ám a törvényszékek nagyon óvatosan bánnak az ilyen ügyekkel. A dzsiddai bíróság épp a napokban foglalkozott egy török fodrász ügyével, aki a vád szerint káromolta Istent, így halálbüntetést is kaphat. Sabri Bogday, a fodrász állítólag összekapott egyiptomi származású szomszédjával, egy szabóval. Az egyiptomi a rendőrségnek azt vallotta, hogy Bogday istenkáromló szavakat használt. Erre a törököt letartóztatták, és 13 hónapja a hűvösön várja ügye megoldódását, szomszédja pedig azóta eltűnt. A saríja értelmezése az ilyen ügyekben nagyon fontossá válik. Egyes bírók úgy vélik, a káromkodó hűtlenséget követett el, Istent bírálta, így csak a halál hozhat elégtételt. Mások viszont a becsmérlő szavakat inkább hirtelen felindulásból fakadó, ám nem szándékosan sértő állításoknak tartják, amelyeket ha a vádlott megbán, akkor szabadon bocsátják. Bogday szerencséjére a szaúdi törvények szerint nem fogadható el a vádló vallomása, ha más indítéka is lehetett, így az egyiptomi szabó – aki a fodrász haragosa – szavai önmagukban nem elegendők a török elveszejtéséhez. Bogday ügyében egyébként Abdullah Gül török államfő is levelet írt Abdullah szaúdi királynak.
Az internet korában a régi törvények betartása is különös jelleget kap. A vérdíj rendszerének megtartása egyszerűen azt szolgálja, hogy a sivatag beduinjai ne irtsák ki egymást, egy halál ne vonjon maga után egy másikat automatikusan. A Kuvaitban élő indiai közösség tagjai például nemrégiben felhívásokat olvashattak népszerű honlapokon, amely adományokat gyűjtött Sukat Szikaszeri megmentésére. A keralai – mozlim – fiatalembert barátnője, a nepáli származású bejárónő, Jamuna Szapa megölésével vádolják. Az ifjú pár közös jövőjét tervezgette, ám a fiú szülei ellenezték a frigyet. A kuvaiti–nepáli–indiai Rómeó és Júlia úgy döntött, hogy egymás nélkül nincs értelme az életüknek, és közösen öngyilkosságot fognak elkövetni. A lány meg is halt, Sukatot azonban megmentették a kiérkező mentők. A bíróság azonban nem volt elnéző, perbe fogták, és barátnője megöléséért halálra ítélték a megmentett fiút. A tengerentúli ügyekért felelős indiai minisztérium azonnal felhívást küldött szét a szerencsétlen fiatalember életének megmentéséért. A nepáli család a hosszas rábeszélés és befolyásos küldöttek személyes kérlelése következtében hajlandó volt nyolcmillió forintnak megfelelő összegért megbocsátani lányuk szerelmének és gyilkosának. Az is kérdéses, hogy az indiai fiatalember, aki megölte szerelmét, és maga is vele akart meghalni, mennyire ragaszkodik az életéhez.
Az indiaiak nem Sukat Szikaszeri ügyében gyűjtöttek először. Egy hónappal korábban egy másik indiait engedtek szabadon, aki szintén indiai barátjával vitatkozott össze egy krikettmeccs alatt olyan súlyosan, hogy sporttársát késsel halálra döfte. Az áldozat felesége azonban megelégedett 12 ezer dinár (7,3 millió forint) vérdíjjal.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
