Zazar partján, a Hargita tövében

Az első napokban sok százan látták a május 8. és július 18. között nyitva tartó új, A nagybányai művésztelep című időszaki kiállítást, amely a csíksomlyói búcsú idején naponta reggel kilenctől éjfélig várta a látogatókat a Mikó vár termeiben. Sikere akár a tavalyi Munkácsy-bemutatóét is fölülmúlhatja.

Olyan közel dübörgött hozzánk a Zazar, mintha csak itt lenne valahol a Meleg-Szamos helyett – a kolozsvári Pásztortűz című újság munkatársa 1930-ban így üdvözölte a nagybányai művésztelepet bemutató tárlatot. Nos, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban május 8-án megnyílt kiállítás is lehetőséget kínál hasonló párhuzamra, hiszen a festményeken megidézett folyó, a Zazar hullámai itt is bravúros festői megoldásokban jelennek meg. S az a művészeti, kulturális örökség, amelyet a művésztelep képvisel, itt sem kevésbé fontos, mint egyebütt.
Vagy még fontosabb. Hiszen míg a Magyar Nemzeti Galéria átfogó centenáriumi kiállítása azokra az összefüggésekre utalhatott, amelyek a képzőművészet egyetemes világába kapcsolják a magyar festészetet, a csíkszeredai tárlat arra a jelenségre hívja föl a figyelmet, hogy Erdély művészetbarátai körében is egyre erősebb az igény a nagyszabású, a nemzeti, regionális értékeket egyetemes mércével kezelő kiállításokra. Jól mutatta ezt már a Csíki Székely Múzeum tavalyi Munkácsy-bemutatója is, amelynek sikere – mintegy 62 ezer látogatója – érlelte meg a nagybányai kiállítás megszervezésének a gondolatát is. Igaz, kellett ehhez az a komoly szakmai háttér, amelyet az 1950-ben önálló intézményként megszületett, a már a két világháború között megkezdett gyűjtő-, megőrző munkát folytató csíkszeredai múzeum képvisel, amely öt állandó tárlata mellett évente tíz időszaki bemutatót szervez.
Vámszer Géza, Domokos Pál
Péter és Nagy Imre fektették le az intézmény alapjait az 1920-as évek végén. Nagy Imre festő-, grafikusművész maga is festett Nagybányán, ahogyan azt a kiállításon látható két képe mutatja. Önarckép almával című, 1925-ös festménye nemcsak azért jelenthet revelatív élményt a tárlat határon túlról érkezett látogatójának, mert a képet aligha mutatták még be Budapesten, de azért is, mert az expresszív és kubista törekvések kifejező eszközeit egyéni módon használó művész szuggesztív alkotása.
A két Nagy Imre-festmény mellett a sepsiszentgyörgyi múzeum Ziffer Sándor és Koszta József egy-egy alkotásának, a marosvásárhelyi pedig Ferenczy Károly 1903-as Keresztlevétel című kompozíciójának a kölcsönzésével egészítette ki a túlnyomórészt a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatott anyagot. Az öt teremben ötvenöt kép kapott helyet, amivel csak jelezni lehet a nagybányai művészet gazdagságát, így a hangsúlyt néhány kiemelkedő jelentőségű mester munkásságára helyezték. Az egyik éppen Ferenczy Károly, akinek kamaratárlatnyi munkája egyszerre utal a művésztelep létrehozása előtti időszak naturalisztikus törekvéseire és a szabadban festés gyönyörűségére. Látható a tárlaton a Háromkirályok, de szerepel a nagybányaiak nagy elődje, Szinyei Merse Pál előtt tisztelgő portréja is. Hasonló keresztmetszetet ad négy mű az alapító Hollósy Simonról is, bővebb válogatás képviseli Réti István, Thorma János, Ziffer Sándor, Glatz Oszkár és Iványi Grünwald Béla munkásságát. Nagybánya és Felsőbánya jellegzetes motívumai és embertípusai éppen úgy jelen vannak, ahogyan érzékelteti a tárlat a táj-, városkép mellett a portré, az önarckép fontosságát a nagybá-nyaiak számára, illetve megmutatja a mesterek és tanítványok közötti viszony változását, a természet formái, színei, „a táj lelke” helyett egyre inkább az új párizsi törekvések által inspirált neósok törekvéseit, majd a művésztelep továbbélését az immár a trianoni határokon kívül rekedt városban. Nagybánya a nyolcvan, száz évvel ezelőtti műveken még vonzóbbnak tűnik talán a csíkszeredai kiállításon, mint máshonnan, mondjuk Budapestről szemlélve. Annál is inkább, mivel mind a tárlat rendezése, mind
annak információs anyaga kifogástalan. Erről egy virtuális kiállítási sétára indulva azok is meggyőződhetnek, akik a valóságban nem jutnak el Csíkszeredára. Elég rákattintani a www.csszm.ro honlapra.
(A nagybányai művésztelep,
Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, július 18-ig.)