Az eredmény nulla

Lényegében semmi nem valósult meg a gazdasági élet szereplőit képviselő szervezetek kéréseiből az elmúlt években. A miniszterelnök által létrehívott különböző bizottságok is feleslegesen dolgoztak, hiszen reformjavaslataikat nem vette át a kormány. A türelem elfogyását jelzi, hogy a gazdasági szervezetek most már Sólyom Lászlóhoz fordultak, akivel június 18-án egyeztetnek a legégetőbb feladatokról.

Véglegesen elúszni látszanak az államháztartás rendbetételére vonatkozó kormányzati ígéretek. Az érdemi reformok elindulásának halvány jelei is alig mutatkoznak, annak ellenére, hogy éveken át szakmai egyeztetések garmadáján hangzottak el ezzel kapcsolatban különféle, később be nem tartott ígéretek – a nemzetközi szervezetek és a tőkepiaci szereplők mellett ma már ezt kifogásolják a hazai gazdasági élet vezetői is. A legmeghatározóbb szervezetek június 18-án személyes megbeszélésen – az ellenzéki és kormányzati találkozókat követően – immár Sólyom László köztársasági elnök segítségét kérik. A gazdaság képviselőinek aggodalma nem véletlen, hiszen a 2006-os választások után kiáltványban megfogalmazott követeléseikből lényegében semmi nem valósult meg, ráadásul időközben a döntésekhez szükséges parlamenti többség is elveszett. Az utóbbi két évben meghozott intézkedések legnagyobb része csupán tűzoltásra volt elegendő, illetve arra, hogy az ország elkerülje a pénzügyi válságot, míg a tartós javulást megalapozó döntések sorra elmaradtak – figyelmeztetnek most újra az érdekképviseletek. A szervezetek azt is sérelmezik, hogy az eddigi egyeztetések során elhangzott kéréseik rendre süket fülekre találtak, hiába jelentek meg időközben romló adatok a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre vonatkozóan.
A magyar gazdaság versenyszféráját reprezentáló 16 szervezet nemhiába kérte a szerkezeti reformokat éppen a parlamenti választások után, hiszen az akkor biztos többséggel rendelkező kormánykoalíciónak valódi esélye lett volna az évek óta sürgető feladatok végrehajtására. A kamarák és más érdekképviseletek többek között felelős, kiszámítható és fenntartható gazdaságpolitikát, összehangolt adóstratégiát, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlődésének határozott segítését követelték. A tervezett változásokról eddig azonban csak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok születtek, sőt a miniszterelnök idén áprilisban egyenesen úgy fogalmazott, hogy az adóreformot középtávon el is kell felejteni. A jelenlegi kormányzati álláspont szerint az adóátalakítás kérdésében csak június 30-a után lehet döntést hozni, ám gyökeres változásra aligha lehet számítani.
Az euró mielőbbi bevezetése ugyancsak a gazdasági szféra kívánságai között szerepelt, előrelépés azonban e téren sem történt. A tavalyi kormányzati nyilatkozatok arról szóltak, hogy az idén végre meg lehet határozni euróövezeti tagságunk céldátumát, a legújabb kijelentések szerint azonban ez a döntés átcsúszik a jövő évre. A hazai és külföldi gazdaságkutatók jelenleg 2014–2015-ös euróbevezetéssel számolnak hazánk esetében, a közös uniós valuta átvételével tehát még Románia és Bulgária is megelőzhet bennünket.
Nem túl biztatóak a kilátások a kiáltvány többi pontját illetően sem. Az egészségügyre vonatkozó követelések nem valósultak meg, ahogyan az ésszerűbb központi államigazgatást sürgető kérések sem. A közpénzügyi törvényről szóló ötpárti megegyezés – a sikerekről szóló bejelentések ellenére – végül nem jött létre, a túlköltekezést megakadályozó és a büdzsét ellenőrző költségvetési hivatal szintén nem alakult meg. A kisebb és hatékonyabb önkormányzati rendszer ugyancsak a pontok között szerepelt, ám ennek megvalósulására az új önkormányzati miniszter eddigi bejelentései alapján szintén nem mutatkozik esély. A gazdasági élet szereplőinek elégedetlenségét tovább szítja, hogy a miniszterelnök által életre hívott különböző szakmai bizottságok is hiába dolgoztak, hiszen legtöbb javaslatukat nem vette figyelembe a kormány. Mindez annak ellenére így történt, hogy a megfogalmazott kérések bizottságoktól függetlenül rendre hasonlók voltak: az adórendszer leegyszerűsítése, az élőmunkát terhelő adók csökkentése, a bürokrácia visszaszorítása és az állami kiadások mérséklése. Az első ilyen bizottság Gyurcsány Ferenc kérésére még 2005 februárjában alakult adóreform-bizottság néven, javaslataik azonban nem köszöntek vissza a 2006 januárjában életbe lépő ötéves adócsomagban sem. Az adóreform-bizottsághoz hasonló céllal jött létre tavaly márciusban a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal, amelynek szakértői 24 százalékos áfát és 20 százalékos társasági adót javasoltak a kormánynak, ugyanakkor sürgették a tb-járulék 19 százalékra csökkentését, a nyugdíjak megadóztatását és az úgynevezett kis adók eltörlését. Az adórendszer jelentős egyszerűsítése és a bürokrácia letörése itt is a pontok között szerepelt – mindhiába.
Úgy tűnik, a gazdasági élet vezetői most már inkább az előre hozott választásokban bíznak, ezt bizonyítja az Orbán Viktor pártelnökkel folytatott május végi megbeszélésük, ahol többek között olyan szervezetek vettek részt, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, valamint a Hungarian Business Leaders Forum és számos külföldi kereskedelmi kamara.