Éles hangú nyilatkozatháborút váltottak ki a hét végi helyhatósági választások eredményei a romániai magyar politikai élet két egymással rivalizáló szereplője, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között. Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap úgy nyilatkozott: a szövetség többek között azért tekinthető az idei megméretés győztesének, mivel sikerült begyűjtenie az erdélyi magyarság voksainak 85 százalékát, miközben az MPP-re a magyarok 15 százaléka szavazott. Hozzá hasonlóan a szövetség több területi vezetője nyíltan szavazatlopással vádolta meg az MPP-t, amely szerintük számos megyei és helyi tanácsosi mandátumtól fosztotta meg az RMDSZ-t azáltal, hogy jelentős számú szavazatai egy részét több településen nem tudta önkormányzati tisztségekre váltani. A polgári alakulat vezetői elutasították az RMDSZ egységdemagógiáját, mondván, Markóék logikája alapján bármelyik román párt kijelenthetné, hogy jobb eredményt ért volna el, ha nem létezne a többi.
Egyébként a szavazatok többségének feldolgozása alapján született részeredmények szerint az MPP közel húsz mandátumot szerzett a Hargita és Kovászna megyei képviselő-testületben, emellett 473 helyi tanácsossal és hat polgármesterrel rendelkezik (utóbbiak száma a második fordulót követően növekedhet). Az RMDSZ a 2004 óta meglévő 2488 települési önkormányzati képviselői tisztséghez képest 379-et veszített, 111 megyei tanácsosának száma minden bizonnyal száz alá csökken, míg az első fordulóban 141 polgármesteri széket sikerült megszereznie, további 76 jelöltjének sorsa pedig a második fordulóban dől el. Máris elmondható, hogy az RMDSZ megyei listáira 120 ezerrel, helyi tanácsosi listáira pedig több mint százezerrel kevesebben voksoltak az idén, mint négy évvel ezelőtt. Eddigi öt megyei tanácselnöki posztja közül az alakulatnak most eggyel kevesebbet sikerült hoznia.
origo.hu
Köd, eső és fagyos reggelek - ezt tartogatja az időjárás a napokban
