Néhány éve rendkívül olcsón, néhány tízezer forintért lehetett nyaralni Jordániában, mégpedig Ammán turizmusfejlesztési programja segítségével. Sikeresnek tartják-e ezt az akciót?
– Ez egy nagyon sikeres, négy éven át tartó program volt. Büszkén mondhatom, hogy én magam szorgalmaztam ezt az akciót, mert azt akartam, hogy a magyarok és a jordánok megismerjék egymást. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy bármit elérjünk együtt. Akkor azt gondoltam, ha a magyar turisták megismerik Jordániát, az ott élő embereket, a viszonyokat, az többet ér, mintha én itt hirdetem, milyen kedves az én népem és milyen szép az ország. Elindultak az utak, a program során mintegy 140 ezer magyar turista látogatta meg Jordániát, ennek is köszönhető, hogy a politikai kapcsolataink kiválóak, ám a kereskedelmi mérleg még mindig igen gyenge, de fejlődik. Negyven éven át évi 20 millió dolláros volt a kétoldalú forgalom, persze óriási magyar túlsúllyal. Az utakat követően 2005-ben már 83 millió dollár volt a kereskedelmi mérleg, 2006-ban 120 millió dollár, tavaly pedig már 150 millió dollár. Tavaly itt járt őfelsége II. Abdullah jordán király, és fontos beruházás-védelmi megállapodást is aláírtunk. A jordán befektetők nagy lehetőségeket látnak a magyarországi gyógyturizmusban, s itt szeretnénk felépíteni a jordániai termékek elosztását végző logisztikai központot. Ide érkezhetne a déligyümölcs és zöldség Jordániából, s terjeszthetnék a térségben. Magyarország rengeteg élelmiszert exportál Jordániába, ám a kamionok üresen jönnek vissza, ezen pedig feltétlenül változtatni akarunk. A magyar termelők így betörhetnek a jordániai, valamint az iraki piacra is. Irak nagyon felértékelődik, és Jordánián keresztül el is érhető.
– Jönnek-e Magyarországra jordán turisták?
– Jönnek, s elsősorban a gazdagabbak választják úti célul Magyarországot. Ám egyértelmű, hogy még többen jönnének, ha hirdetnék ezt az országot Jordániában, mint turisztikai célországot. Nagy hirdetésekre van szükség, amelyek most hiányoznak. Mi hirdettük Jordániát a magyaroknak, de ott még nem ismerik Magyarországot.
– A jobb kapcsolatok reményében fognak-e nagykövetséget nyitni Magyarországon?
– Jelenleg a bécsi képviselet van ide akkreditálva, s nagyon fontos lenne, ha külön nagykövetség lenne Budapesten. A magyar fél minden tárgyaláson felveti ezt a témát. Számunkra stratégiai partner Magyarország, hiszen jó helyen fekszik, szomszédainál nagyobb területű és lakosságú, ráadásul a gazdasági alapjai sokkal erősebbek. Az, hogy manapság a gazdaság épp leszálló ágban van, az nem jelenti, hogy a közeljövőben nem lesz Magyarország sokkal erősebb egyes szomszédainál. A kilencvenes évek elején Magyarországon szinte mindenki a Nyugat felé törekedett, a kommunizmusból a kapitalizmus felé fordult. A politikai reformok azonban szerintem nem lehetnek a gazdaság kárára.
– Milyen hatással volt a kapcsolatokra az Amman–Budapest menetrend szerinti légi járatok beindítása?
– Az, hogy turistaszezonban indulnak egy tengerparti üdülőhelyre charterjáratok, nagyon jó, de a lényeg mégis az, hogy össze vannak-e kötve a fővárosok. A Royal Jordanian budapesti járatának beindítása azt jelzi, hogy van igény a kapcsolatok fejlesztésére. Ez gazdasági kérdés, miközben 25 évvel ezelőtt ez még politikai döntést igényelt volna. Szerintem öt-hat éven belül a kereskedelmi mérleg a 300-400 millió dollárt is el fogja érni. Fontos, hogy az érintett felek bizottságokat hozzanak létre, a szaktárcák tárgyaljanak egymással, hangolják össze a szállítást.
– Miközben szinte mindegyik szomszédjuknál komoly problémák vannak, Jordániáról az terjedt el, hogy ki tudta vonni magát a harcokból. A 2005-ös szállodarobbantások kivételt képeznek, ám utána II. Abdullah meghirdette a szélsőségesek elleni harcot. Tartanak-e attól, hogy Jordánia is belesodródhat a háborúba?
– Őfelsége az egész világon és a Közel-Keleten is stabilizációra törekszik. Jordánia gyakorlatilag a béke szigete, a biztonságot nézve a világ országai között a közvetlen élvonalban van. A 2005-ös robbantásokat a mai napig nem tudjuk felfogni, hogyan történhetett ez meg a mi országunkban. A királyunk pontosan látja, hogy a megoldást a palesztinok és az izraeliek megállapodása jelentené.
– Elképzelhetőnek látja, hogy a majd kikiáltandó palesztin állam energiaellátását Jordániából intézzék Izrael helyett?
– Ahogy a közmondás tartja, ne menjen előbb a szekér, mint a ló. Fontos a palesztin állam szükségleteiről tárgyalni, de a legfontosabb az, hogy akarják az izraeliek és a palesztinok a békét. Én ezt minden fórumon elmondom, hogy látom a palesztin–izraeli konfliktus végét. Előbb-utóbb rendeződni fog a térség. Létre fog jönni egy palesztin állam, ezt követően pedig békésen egymás mellett fognak élni az arabok és a zsidók. Fejlődni fog a gazdaság és a kereskedelem, meglátja. A Jordániában élő palesztin menekülteknek joguk van visszatérni szülőföldjükre, ám ez az ő döntésük. Mi minden arab testvérünket tárt karokkal várjuk, akár Irakból vagy Libanonból, nem utasítunk el senkit.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
