Egy titkos jelentés készült 2002 augusztusában a PSZÁF 2000 és 2002 közötti működéséről, amelyben górcső alá vették a szervezet és annak vezetője állítólagos ügyeit, valamint összegezték az adatgyűjtés addigi állását. A „húszoldalasként” elhíresült dokumentumban konkrét cselekvési terv szerepelt Szász Károly és a felügyelet más vezetőinek lejáratására, valamint arra, hogy őket tisztségükből büntetőeljárással eltávolítsák. A jelentés készítői Szász magánéletét sem tekintették tabunak. Több szövegrész utal rá: a leleplezőnek szánt információkat titkosszolgálati vagy arra emlékeztető módszerekkel gereblyézték össze.
Hogy ki készítette a jelentést, nem tudni, nincs rajta aláírás. Azonban az iromány sok helyütt szinte szóról szóra megegyezik azzal a későbbi feljelentéssel, amelyet Keller László tett a Legfőbb Ügyészségen 2003. április 30-án Szász ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával. A két irat között csupán egy-egy szó eltérés van. Ami viszont lényeges különbség: az ügyészségnek küldött feljelentésből Keller – nyilván a saját érdekében – kihagyta a Szász levadászását célzó „cselekvési tervet”.
A titkos jelentés nem sokkal elkészülte után több sajtóorgánumhoz és magához Szászhoz is eljutott, aki akkor több médiumban is úgy nyilatkozott: ezt a „koholmányt” a Keller vezette államtitkárság készítette „titkosszolgálati eszközök alkalmazásával”. Keller zokon vette ezeket a szavakat, és személyiségi jogi pert indított a PSZÁF volt elnöke ellen, de a Fővárosi Ítélőtábla 2006 júliusában jogerősen elutasította a keresetet. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a felügyelet elnöke ellen készített titkos jelentés Keller hivatalában készült. – Mivel Szász nem tudott az ellene folytatott adatgyűjtésről, az államtitkárság pedig nem rendelkezett ilyen vizsgálati hatáskörrel, okkal feltételezhette, hogy a dokumentum a köznapi értelemben vett titkosszolgálati eszközök segítségével készülhetett – mondta ki az ítélőtábla 2006-ban.
Felvetődik azonban az a lehetőség is, hogy Keller a titkos adatgyűjtést nem a hivatalában, hanem külsős céggel, például egy magánnyomozó társasággal végeztette el. Lapunk a Szász Károly levadászását célzó titkos jelentés kapcsán is próbálta megszólaltatni Kellert, de ő érdemben most sem válaszolt kérdéseinkre, helyette ismét perrel fenyegetőzött.
A volt közpénzügyi államtitkár nemcsak a már említett személyiségi jogi pert vesztette el Szász ellen, hanem a hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával tett feljelentése is dugába dőlt, miután az ügyészség 2005-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a PSZÁF elnöke elleni eljárást. Külön érdekesség, hogy Keller László mellett egy magánszemély is hasonló tartalmú feljelentést tett 2003-ban a rendőrségen a PSZÁF elnöke ellen. Később azonban kiderült, a feljelentő neve és címe fiktív volt, nem létező személyt takart.
2003. június 16-án, tehát másfél hónappal a közpénzügyi államtitkár feljelentése után Szászt két férfi majdnem agyonverte. A támadás összefüggött azzal, hogy a PSZÁF éppen a Pannonplast-részvények felvásárlását vizsgálta, és ennek nyomán derült fény a K&H Equitiesnél történt többmilliárdos sikkasztási ügyre. A támadók maradandó sérülést okoztak Szásznak.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
