Mint azt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szaúd-arábiai tárgyalásai után kijelentette, a királyság tenni fog az olajárak csökkentéséért. Ön szerint elégséges lesz a cél eléréséhez a termelésnövelés?
– A mi kitermelési politikánk nagyon egyszerű: ha bármely olajtársaság kér olajat, mi adunk. Akár hónap közepén is hajlandók vagyunk többet adni, ha erre megkérnek, mint az nemrégiben Koreával kapcsolatban történt. Mi annyit termelünk, amennyire a vásárlóinknak szüksége van, ez így van minden árucikkel kapcsolatban. Jelenleg a nemzetközi piac kiegyensúlyozott, a kínálat elegendő a kereslet kielégítésére. A mai globalizált piacon azonban számos egyéb tényező játszik szerepet az árak alakulásában. Nézze, a kukorica és a szén ára jobban megemelkedett, mint az olajé. A befektetők hozzáállása a gazdasági helyzet, a gyenge dollár, az alacsony kamatszint, a nyugati tőzsdék korábbinál gyengébb teljesítménye és még rengeteg egyéb miatt megváltozott, sokkal inkább árukba fektetik a pénzüket. Ugyanezek miatt úgy vélik, hogy ezen árucikkek iránti kereslet növekedni fog a jövőben, s félelem uralkodott el a piacon. Valakik félelmet gerjesztenek, félelmet a csökkenő kitermelésről, a háborútól. A befektetők a jövőbeni leszállítású piacokba fektetnek, s látható, hogy a 2015–2020-as szállítású olaj ára magasabb, mint a mai. Ehhez hozzátehetjük a politikai problémákat, egyes olajfinomítók gondjait. Abban bízunk, hogy a jövő szombati dzsiddai találkozón a nagy termelő és felhasználó országok meg tudnak állapodni abban, hogyan stabilizálják a piacot közös erőfeszítéssel.
– Ezek szerint önök stabilizálni kívánják a piacot termelésük növelésével, pedig semmi szükség nincs több olajra. Akkor miért teszik?
– Valóban nincs, ám a világnak biztosnak kell lennie abban, hogy hosszú távon is bízhatnak Szaúd-Arábiában. Ez amolyan pszichológiai megnyugtatása a piacnak, hogy a befektetők jövőbeni terveik során sem szenvednek majd hiányt, mi mindig képesek leszünk elegendő olajat adni. Minden, az árat alakító tényezőt szem előtt kell tartanunk, hogy stabilizáljuk a piacot. Ezt fogjuk tenni a találkozón. Megvizsgáljuk, hogy a spekulánsok felelősek-e a helyzetért, vagy a befektetők félelme a jövőtől.
– Szaúd-Arábia érvényben levő fejlesztési terve szerint, bár más gazdasági területek felé is nyitnak, egyelőre nincs esély arra, hogy az olajtól való függéstől elszakadjanak. Meddig tartható fenn ez az állapot?
– Komoly terveink vannak erre. Az ásványkincsek kiaknázása – nem csak az olajé – nagy ütemben fejlődik. Jelenleg erre a két ágazatra koncentrálunk. Elég megnézni a Mádin bányászati vállalkozás új óriásbefektetéseit. Szaúd-Arábia északi részén rengeteg kincset rejt a föld mélye, például foszfátot, amelyből a most épülő gyáraink műtrágyát fognak készíteni. A Mádin másik nagyberuházása a bauxitbányászat, amelyből alumínium lesz. Már ez is rengeteg, amit említettem. Az olajipar részesedését három szempontból vizsgálnám. Egyrészt, hogy az iparág milyen mértékben befolyásolja a GDP-t. Ez jelenleg nagyjából 30 százalék, a hetvenes években pedig 75 százalék volt. A második a kormányzati bevételekről szól. Mivel a kormány nem akar adókat kivetni, ezért maradnak az olajbevételek. Harmadrészt a kiadások-bevételek mérlegét érdemes megnézni, ezzel jelenleg meglehetősen jól állunk. Ennek ellenére egyértelműen diverzifikálni kívánjuk a gazdaságunkat, hogy új lehetőségeket találjuk, s más lábakon is támaszkodhassunk.
– El tud-e képzelni egy olyan lehetőséget, amikor – Irán példájára – nem dollárban, hanem euróban vezetik az olajszámlát?
– Egy pénznemnek rengeteg funkciója van. Az olajat dollárban mérni bevált módszer, mint ahogy a távolságot méterben. A távolság sem változik, ha más mértékegységet használunk, ezért a dollárnak sem kell majd változnia. Mindenki, a nemzetközi piac összes szereplője a dollárt használja, Oroszországtól Nagy-Britanniáig. Ennek megváltozásához globális megmozdulásra lenne szükség, mint volt ez például a múlt század elején, mikor a brit fontot hagytuk el az amerikai dollár kedvéért. Az országok dollárért vásárolnak olajat, ám később a nyereséget euróban vagy jenben is hasznosíthatják.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
