Nemrég tisztújítást tartottak a Nagy Luzitán Páholyban, a legjelentősebb portugál szabadkőműves egyesületben, és (újabb) három évre megválasztották a 60 éves történész António Reist, aki többek között a portugál szocialista párt egyik alapítója, Mário Soares 1974-es „szegfűs” forradalmának egyik főszereplője. A forradalom után újjáalakuló páholyok a jelek szerint egyre erősebbek, és befolyásuk tovább fog nőni, hiszen tagjai között vannak politikusok, volt államfők, katonák, bankárok, értelmiségiek is. A másik pártalapító Mário Soaresről, akárcsak fiáról, Joao Soares volt lisszaboni polgármesterről és Rui Pereiráról, a jelenlegi szocialista kormány belügyminiszteréről is hírlik páholytagság. Az El País informátora szerint a szabadkőművesek többsége a két nagy portugál erőben, a szocialista (PS) és a nevükkel ellentétben jobbközép ellenzéki szociáldemokrata (PSD) pártban tömörül, de akad néhány követőjük a kommunisták (PCP) és a kereszténydemokraták (CDS-PP) körében is.
A szabadkőművesek a Lisszabonban élő brit kereskedők révén nagyon gyorsan, még 1727-ben megvetették a lábukat a félszigeten, tíz évvel az első angliai páholy megalakulása után. A portugál szabadkőművesek pedig a XIX. században érték el legnagyobb sikerüket, amikor (I. Péter néven) brazil császárt, majd IV. Péter portugál királyt avatták páholytaggá, akiből a Brazil Oriens nagymestere is lett. De páholytag volt az 1910. október 5-én kikiáltott első köztársaság liberális politikusainak fele, köztük három köztársasági elnök, de aztán évtizedekre visszaszorultak, mert következett António de Oliveira Salazar diktatúrája, aki azonmód betiltotta őket, akárcsak spanyol diktátor kollégája, Francisco Franco. A katolikus egyház ugyancsak tartós ellenszenvvel viseltetik iránta, és 10 pápai bullát is kiadott ördöggel cimboráló tevékenységük elítélésére.
Idén száz éve, hogy a szabadkőművesek páholyához tartozó két volt köztársaságpárti katona meggyilkolta I. Károly portugál királyt és trónörökösét, Lajos Fülöpöt. Néhány hónappal később trónra lépett ugyan II. Emmánuel, a merényletben megsebesült kisebbik testvér, de nem sokáig viselte a koronát, mivel a köztársaságpártiak 1910. október 5-én elmozdították trónjáról és kikiáltották a köztársaságot. Bár a portugál sajtó nagy része nem feledkezett meg a február elsejei tragikus évfordulóról, a politikusok valóságos tojástáncot jártak a téma körül. Aníbal Cavaco Silva portugál köztársasági elnök is csak egyetlen megemlékezésen jelent meg, míg a hadsereg tagjainak kifejezetten megtiltották, hogy részt vegyenek ilyen eseményen vagy nyilatkozzanak róla.
Bemutatjuk a Mediánt, ami több mint egy évtizede mindig az aktuális ellenzéki jelölt sikerét „méri”