Váratlanul elhunyt Bronislaw Geremek lengyel akadémikus. Társadalom- és művelődéstörténeti eredményei tették ismertté nevét a tudomány világában, a közéletben pedig a lengyel Szolidaritás-mozgalom eszméltetői és a többpárti parlamentáris rendszer életre keltői közül kiemelkedve figyelt fel rá minden szabadságszerető politikai tényező. A Lengyel Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként, alig harmincévesen, 1962-ben jelentette meg a középkori, pontosabban a XIII–XV. századi Párizs társadalmi szerkezetéről készített átfogó művét, aminek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint foglalkoztatása ifjú előadóként több éven át a Sorbonne-on. Az európai marginális helyzetű társadalmi rétegekkel foglalkozó későbbi tanulmányai nem csupán a tudományos díjak sokaságát hozta meg számára, köztük a francia akadémia nagydíját, hanem 1992-ben a meghívást a Collége de France professzorainak sorába. A Lengyel–Magyar Történész Akadémiai Vegyesbizottságban sokat munkálkodott, 1991-ben az MTA választotta tiszteletbeli tagjává. A lengyel Szolidaritás-mozgalomban vállalt szerepe miatt 1981–82-ben – európai tiltakozások közepette – internálták, majd 1983-ban le is tartóztatták. Hamarosan azonban fontos politikai feladatokhoz jutott, mint időszakosan Lech Walesa tanácsadója, majd az állampárttal folytatott 1989. évi „kerekasztal-tárgyalások” egyik meghatározó személyisége. Részt vett a lengyel parlament és az általa választott demokratikus testületek munkájában. 1997–2000 között Lengyelország külügyminisztere volt, 2004 óta pedig az EP választott képviselője. Halála felmérhetetlen vesztesége az európai közösségnek, a lengyel közéletnek és magyarországi tisztelőinek, akik jól tudják, hogy problémáinkat értő és megértő tudós politikust vesztettünk el személyében.
Szabad György,
az országgyűlés egykori elnöke
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
