Kétszer olyan gyorsan nő a hőmérséklet az Északi-sark környezetében, mint a világ többi részén – vélik tudósok, akik megkongatták a vészharangot a bolygó jégsapkája felett. Szerintük, ha a trend így folytatódik, az évszázad végére nyáron teljesen jégmentes lehet az Északi-sark, amely katasztrofális következményekkel járna. Amellett, hogy a sarkkörön túl élő emberek és állatok körülményei alapvetően megváltoznának, a tengerek átlagos vízszintje is megemelkedne, komoly problémákat okozva az olyan országoknak, mint például a Maldív-szigetek, amely mintegy két méterrel van a tengerszint felett. Nem beszélve az olyan vízparti városokról, mint Sanghaj vagy Lagos, amelyeknek egy része szintén víz alá kerülne. A mezőgazdasági termőterületek éghajlata is bizonyos mértékig megváltozna, melegebb lenne a nyár az Északi-sark természetes hűtőfunkciója nélkül, így csökkenne a termelt gabona mennyisége is, tovább növelve az egyébként is az egekbe szökő élelmiszerárakat. A szegényebb országokban már most többször voltak éhséglázadások, a kevésbé stabil kormányokat egy-egy nagyobb zendülés el is sodorhatja, csökkentve a stabilitást a régióban.
Mindez azonban egyelőre csak feltételezés, bizonyíték nincs arra, hogy valóban az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést. Az olvadásban leginkább érintett országok azonban azonnal elkezdték a kutatásokat, hogy milyen változásokat hoz majd az esetleges katasztrófa. Oroszország és Kanada már korábban elkezdte a vitát az Északi-sark alatti óceáni talapzat hovatartozásáról, George Bush amerikai elnök pedig a kongresszustól kérte a part menti olajtartalékok utáni kutatás engedélyezését. Ez elsősorban Alaszkára vonatkozna, amely most még jórészt jég alatt van, ám az olvadást követően új lehetőségek nyílnak meg.
origo.hu
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!
