A 400 ezer fős lakosságú tartomány voksolásán a szavazók 78,9 százaléka az autonómia mellett szavazott. Májusban az ország gazdasági motorjának számító Santa Cruz, júniusban pedig két amazóniai térség, Pando és Beni lakosainak többsége voksolt a nagyobb közigazgatási és pénzügyi önállóságra.
Morales, az első ajmara indián elnök már az első népszavazás után úgy látta, csak úgy fordíthatja a maga javára a helyzetet, ha visszahívó hatályú ügydöntő népszavazást hív össze augusztusban, amelyen a kilenc tartományi vezető, illetve az elnök visszahívásáról szavazhat az ország. De két újabb tartomány szeptemberben követné a négy lázadó példáját, sőt, mind a hat úgy akarja semlegesíteni Morales javaslatát, hogy nem akarja megrendezni a visszahívó népszavazást.
Az események ilyetén alakulása újra sötét jövőt jósol a továbbra is szerencsétlen sorsú indián őslakosoknak. Az 1825 óta független ország szomszédainak „bokszzsákja”: először a chileiek vették el tengeri kijáratukat, aztán az erősebb jogán hol a brazilok és a peruiak, hol a paraguayiak kanyarítottak le inkább nagyobb, mint kisebb területeket Bolíviából. A 90-es években derült ki, mekkora kincset rejt az említett Tarija tartomány felszíne, de nem a bolíviaiaknak: a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Gonzalo Sánchez de Lozada elnök már első elnöksége (1993–1997) idején biztosította a külföldi olajcégeknek az olcsó kivitelt. 2003-ban az ősellenségnek tekintett Chilén keresztül spanyol és mexikói cégek szállítottak volna földgázt az Egyesült Államokba, és Lozadának menekülnie kellett az Egyesült Államokba a felkelők haragja elől. Morales megbuktatott még egy elnököt, és 2006 óta ő irányíthat, ellenben hiába bizonyította be, hogy rövid idő alatt nyereségessé tudja tenni az államkasszát. A legnagyobb bevételeket biztosító tartományok autonómiájának megszavazásával ugyanolyan helyzetbe kerülnek indiánjai, mint eddig.
origo.hu
Betörtek egy idős férfihoz Kazincbarcikán, majd megverték és kirabolták
