Gyurcsány üzenete

A szabadságjogok biztosításáról szóló egyeztetés után egy nappal a gazdasági növekedés javításáról szeretne konzultálni Gyurcsány Ferenc a szakmai szervezetek és a jegybank képviselőivel, akiket tegnapi bakui nyilatkozata szerint péntekre a Parlamentbe hivatott. A növekedés fontosságának mostani kommunikálása éles ellentétben áll a Gyurcsány-kormány eddigi gazdaságlassító intézkedéseivel.

A homoszexuális tüntetés okán összehívott szabadságjogi egyeztetéssel szinte egy füst alatt a gazdasági növekedés problémáit is orvosolni szeretné a kormányfő, aki péntekre a Parlamentbe hívatta a gazdasági érdekképviseletek és a jegybank vezetőit, hogy a fejlődés beindításáról értekezzenek. Gyurcsány a találkozóról Bakuban beszélt, hangsúlyozva, hogy „a gazdaság prioritása a növekedés, és minden szereplőnek saját eszközeivel elsősorban ezt kell szolgálnia”. A távirati irodának elmondta: ennek a célnak kell alárendelni a gazdaságpolitika összes többi célját.
Nyilatkozata szerint ide tartozna a kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatáskörét jelentő monetáris politika is, ami felveti a jegybanki működésbe történő beleszólást és az MNB függetlenségének megkérdőjelezését is. Gyurcsány mindezt az MTI-nek azzal magyarázta, hogy „a kormány és a jegybank felelőssége megoszlik a gazdaságpolitikai kérdésekben”. Emlékezetes, Gyurcsány már korábban is sikeresen befolyásolta a monetáris tanács tagjainak kinevezését: 2004-ben az addigi kilencről 13 főre emelte a grémium tagságának létszámát, saját híveit delegálva a testületbe, majd a jegybanktörvény tavalyi ismételt módosításával a tanács létszámának csökkentését fogadták el, mivel időközben egyes tagok hatéves mandátuma lejárt. A létszámszűkítéssel és a megbízatási idők kifutásával így nemsokára a Gyurcsány által jóváhagyott személyek kerülnek többségbe az alapkamatról döntő testületben.
Az újabb egyeztetésdömping másik gyenge pontja, hogy az inflációs célról 2005-ben a kormány és az MNB már hároméves megállapodást kötött, amely csak ősszel jár le, s az ezzel kapcsolatos munka jelenleg is folyamatban van a Pénzügyminisztériumban és a jegybanknál. A találkozó tétjét erőteljesen csökkenti, hogy a Gyurcsány-kormány évek óta olyan gazdaságpolitikai lépéseket hozott, amelyek rendre lelassították a gazdaságot, az adóemelések növelték a munkanélküliséget és csökkentették a beruházások számát.
– 2006 óta alig volt példa érdemi egyeztetésre a gazdasági szakmai szervezetek és a kormány között, igaz, ez a tendencia a népszavazás után megfordult, valós eredmények azonban továbbra sem születnek – fogalmazott lapunknak Cséfalvay Zoltán közgazdászprofeszszor, hozzátéve, hogy a gazdaság jelenlegi állapotáért az egyeztetések korábbi elmaradása is felelős. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: nem sok értelme van egy cselekvőképtelen, széteső közigazgatású kormánnyal bármiről is megállapodni, mert az utóbbi hónapok egymásnak ellentmondó ígérgetéseit látva nincs sok esély az ígéretek megvalósítására. – A kormány saját magát tette hiteltelenné és idézett elő bizonytalanságot a gazdasági tervekkel való ötletelgetésekkel, ezért a pénteki találkozót sem lehet másként értékelni, mint kommunikációs fogást – fogalmazott Cséfalvay.

Mérséklődő ütem. Tovább csökkent az ipari termelés növekedési üteme a Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott májusi jelentése szerint, amely mindössze 2,2 százalékos elmozdulást jelez a múlt év hasonló időszakához képest. A lassulás 2006 óta folyamatos, és előreláthatólag jövőre sem várható változás.