A Siemens szerződéses megbízhatóságát dobta oda a német kormány, hogy betartson a Paks II-nek

Ha a német kormány azzal a szándékkal nem engedte kiadatni a Siemens Energynek a Paks II projekttel kapcsolatos beszállításhoz szükséges exportengedélyt, hogy a Roszatomot, illetve a magyarországi beruházást akadályozza, akkor nem feltétlenül célzott pontosan. Bár nyilvánvaló kellemetlenséget okozott, valójában saját ipari szereplőjét ennél jóval súlyosabban érinti az, hogy várhatóan Roszatom-megrendelések sorától esik el ezentúl.

Az orosz nukleáris vállalat, a Roszatom logója látható a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) Szentpéterváron Fotó: OLGA MALTSEVA Forrás: AFP

Szakmailag logikus volt, hogy a Paks II atomerőmű irányítástechnikai rendszerének szállítására korábban a német Siemens Energy és a francia Framatome alkotta konzorcium kapott megbízást. A Siemens komoly tapasztalattal bír a nukleáris irányítástechnikai rendszerek terén, a Framatome pedig az európai atomipar egyik meghatározó szereplője. 

Ennek megfelelően nem műszaki akadály az, amelynek eredményeképpen a főberuházó Roszatom szerződést bontott a Siemens Energyvel – a német kormány politikai okokból, a szankciós agendát követve nem hagyta, hogy az illetékes hatóság kiadja a szükséges exportengedélyt az érintett berendezésekre

 – mutatott rá a konfliktus gyökerére lapunk érdeklődésére Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.

Hogyan tovább?

A szerződésbontás már decemberben megtörtént, és február 11-én vált publikussá a Roszatom közleménye nyomán. Az orosz vállalat jelezte egyúttal, hogy a Siemens Energytől megrendelt elemek a teljes projekt berendezéseinek kevesebb mint négy százalékát tették ki, és nem kritikusak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már másnap bejelentette, hogy az irányítástechnikai szállítást a továbbiakban önállóan a Framatome végzi. Hárfás Zsolt elmondása szerint ez úgy zajlik majd, hogy a francia cég vezetésével és más beszállító vállalatok bevonásával szállítják le a Paks II projekt részére a berendezéseket. A francia cégnek van ebben gyakorlata, más esetekben is volt már erre példa. 

A külügyminiszter a lépés kapcsán a beruházás felgyorsulását hangoztatta, míg a Roszatom úgy fogalmazott, hogy az immár hivatalosan is építés alatt álló atomerőmű a jóváhagyott ütemterv szerint valósul meg.

Ezt a létesítmény első betonöntését követően közölték.

Komoly üzleti kapcsolatot dobott oda a német kormány

A helyzetnek érdekes élt ad, hogy a Siemens – illetve a vállalat jogelődei és kapcsolódó üzletágai – korábban kifejezetten korrekt üzleti kapcsolatot ápolt a Roszatommal. Számos oroszországi atomerőművi és más projektben voltak beszállítók, a nukleáris iparban a német mérnöki know-how és az orosz reaktortechnológia együttműködése hosszú éveken át működőképes modell volt. – A mostani exportengedély-megtagadás nemcsak egy konkrét szerződés teljesítését akadályozta meg, hanem azt is jelenti, hogy a Siemens lényegében kiszorul a Roszatom jövőbeli projektjeiből. 

Egy olyan globális beruházó esetében, amely jelenleg is több tucat blokkot épít vagy készít elő világszerte (jelenleg 11 országban 41 új blokk építésére van szerződése), ez üzletileg sem elhanyagolható következmény

 – mutatott rá Hárfás Zsolt.

Mindig találni alternatív beszállítót

A szakértő végül felidézte Kirill Komarov egy tavaly szeptemberi nyilatkozatát. A Roszatom vezérigazgatójának első helyettese a moszkvai Atomenergetikai Világhéten arról beszélt magyar újságíróknak, hogy a vállalat magas követelményeket támaszt saját maga és partnerei felé egyaránt, és nem dolgozik együtt olyan cégekkel, amelyek nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. A Roszatom – mint fogalmazott – képes atomerőművet szinte teljes egészében orosz gyártású berendezésekkel felépíteni, ugyanakkor transzparens módon, nyílt beszerzéseken külföldi cégek előtt is nyitva áll. Hozzátehetjük, a magyar projektnél ez követelmény is. Emiatt Hárfás szerint világos, hogy 

ha egy partner éppen politikai okokból nem tud teljesíteni, a beruházás nem áll le, hanem új beszállítói struktúrával halad tovább.

Így történt a törökországi Akkuyu atomerőmű esetében is, amelynél szintén nem állította ki az illetékes német hatóság az exportengedélyt. A Siemens Energy erősáramú berendezéseket szállított volna a projekthez, de a szerződés meghiúsulása miatt a Roszatom kénytelen volt alternatív beszállítókat keresni, amelyek már a szerződés szerinti terjedelemben teljesítik a szállítást.