Izrael tízmillió dolláros katonája

Ron Arad halott – közölte a Hezbollah-tisztviselő a német tárgyalóval, aki az izraeliek nevében kért információt a síita gerillacsoport által elfogott izraeli katonákról. Ron Arad 1986 óta ismeretlen helyen tartózkodik, ám halálát eddig senki nem bizonyította hitelt érdemlően. Pedig tízmillió dollárt ér a róla szóló információ.

A Hamász élő cserealapja. A Gázai övezetben két éve tartanak fogva egy izraeli tizedest, Gilád Salitot. A húszéves katonát a Hamász ejtette foglyul, de minden bizonnyal még ma is él. Életét az mentheti meg, hogy a Hamász cserealapként tekint rá, akiért akár több száz hozzá kötődő embert kérhet Izraeltől. Izrael-szerte számos házon látható egyébként Salit képe, azt követelve, hogy hozzák haza a fiút. A palesztin oldalon ilyen képek ritkák, s a börtönben sínylődők neveit sem tudja a nagyvilág. Jelenleg nagyjából tízezer palesztint tartanak fogva Izrael különböző börtöneiben. (S. L. S.)

Ha a Hezbollah közlését el lehet fogadni, akkor Izrael egyik leghíresebb, politikailag motivált rejtélye oldódott meg. Ron Arad nem volt hős katona, csak egy olyan repülős navigátor, aki Dél-Libanon felett katapultált találatot kapott gépéből, az Amal-milícia tagjai pedig elfogták. 1987-ben írt egy levelet, amelyből kiderült, hogy meglehetősen rosszul van. Azóta pedig semmi. A tárgyalások megállás nélkül folytak az Amallal, majd a Hezbollahhal, más szervezetekkel a kiszabadításról, de eredményt nem sikerült elérni. Egyes hírek arról szóltak, hogy az Amal a kincset érő katonát „eladta” más szervezetnek, vagy hogy Arad egy iráni börtönben sínylődik. Bennfentes információforrások szerint Arad él, de megbénult, mert megsérült egy szökési kísérlete során, mások arról beszéltek, hogy kétszer is életmentő műtétet hajtottak végre rajta szívproblémái miatt. A lényeg azonban az, hogy hitelt érdemlő információ Ron Aradról 1988 májusát követően nem jutott el az izraeliekhez, mikor is az első tárgyalási forduló kudarcot vallott az Amallal.
Bár korábban is komoly volt a politikai részvétel az eltűnt katona ügyében, onnantól kezdve Ron Arad lett a hazájáért életét is áldozó fiatal katona prototípusa, aki bárkinek lehetett volna rokona, ezért mindenki aggódott életéért. Az utca embere és a politikusok is. Arad felesége és kislánya 1993-ban elment Washingtonba, ahol Al Gore amerikai alelnök fogadta a csonka családot, ám segíteni ő sem tudott rajtuk. A tüzet azonban életben tartották. 2002-ben az izraeli védelmi miniszter által felállított Vinográd-bizottság megállapította, hogy Ron Arad halálára semmiféle bizonyíték nincs, ezért mindent el kell követni kiszabadítása érdekében. 2004-ben létrehoztak egy alapítványt is, amely tízmillió dollárt ígért bárkinek, aki információt tud adni Ron Aradról és néhány más katonáról, akik az évek során eltűntek. A hirdetés fenn van az izraeli külügyminisztérium honlapján, de megtekinthető a sokat sejtető www.10million.org webhelyen is.
Az éremnek azonban két oldala van, a libanoni mozlimok számára pedig a saját hiányzó fiatalember Szamír al-Kuntár. Ő 17 éves volt, amikor titkos támadást hajtott végre két társával együtt egy észak-izraeli zsidó telep ellen 1979-ben. A rajtaütésben megölt két rendőrt és egy négyéves kislányt. Az izraeliek elfogták, és börtönbe zárták. A bíróság – példás szigorral – 542 éves börtönbüntetést szabott ki Al-Kuntárra, az életét egyedül annak köszönheti, hogy Izraelben nincs halálbüntetés (Adolf Eichmann náci háborús bűnöst ugyan kivégezték, ám az egyedi eset volt). A libanoni drúz férfi azóta is börtönben van. Az időről időre felvetett fogolycseréknél ő mindig kimarad, mivel az izraeliek szemében ő a gyerekgyilkos, akit soha nem szabad szabadon engedni. Korábban összekötötték Szamír al-Kuntár és Ron Arad ügyét, és a két férfit (Arad esetében akár holttestét is) kicserélhették volna egymással, ám ez az ügylet is kútba esett.
A II. libanoni háború előestéjén a Hezbollah két izraeli katonát rabolt el a határon, az azóta sokat emlegetett Eldad Regevet és Ehud Goldvasszert. A fiatalemberek hollétéről azóta sem lehet tudni semmit, bár a háborút elméletileg az ő visszaszerzésük érdekében indították. A legutóbbi tervek arról szólnak, hogy Al-Kuntar Regev és Goldvasszer cseréjeként szóba jöhet, akkor is, ha a két izraeli katona már meghalt. Az izraeli kneszszetben mostanában arról szavaznak, hogy él-e a két elrabolt katona, vagy már meghalt. A sajtó pedig azzal foglalkozik, vajon megéri-e katonák holttestéért kiadni a legrégebb óta fogva tartott foglyukat.