A vádirat ismertetésével kezdődött el tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az otthon szülés élharcosának számító Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és három társának büntetőpere. Mivel utóbbi vádlottaknak megbetegedett ügyvédjük, a bíróság esetükben októberre napolta el a tárgyalás megkezdését. A Fővárosi Főügyészség foglalkoztatás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétségét rója fel a háborítatlan szülés szakemberének.
A vádirat szerint 2003 elején ikerterhességet állapítottak meg B. Andreánál, aki otthon kívánta gyermekeit világra hozni. Ezért felkereste Geréb Ágnest, aki írásban is tájékoztatta az ikerterhesség, illetve az otthon szülés esetleges veszélyeiről. A várandósság idején a kismama rendszeresen eljárt terhesgondozásra, illetve a védőnőhöz, valamint az Alternatal Alapítvány által szervezett otthonszülés-tanfolyamra. Öt éve, december 24-én indult meg a szülés a többi vádlott, K. Ágnes szülésznő, F. Júlia pszichiáter és N. Mónika általános orvos segítségével. Az első csecsemő komplikáció nélkül világra jött, a másik magzat szívhangja azonban gyengült. A szülésznő ekkor injekciót adott a kismamának, és pár perc múlva megszületett a második fiúgyermek, aki azonban nem lélegzett. Miközben Geréb Ágnes az édesanyát látta el, a segítők a kisfiút próbálták újraéleszteni, de a spontán légzés nem indult meg. Kihívták a Cerny újszülöttmentőt. A vádirat szerint F. Júlia nem közölte a mentőkkel, hogy ikerszülés történt. A csecsemőt a SOTE klinikájára szállították. A gyerek a szüléskor olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy szellemileg és testileg is súlyosan visszamaradt volna. A kisfiú 2004 júliusában meghalt, de a szakértők nem mutattak ki okozati kapcsolatot a szülés eseményei és a halál bekövetkezte között. A vádirat szerint Geréb Ágnes és társai több foglalkozási előírást is megszegtek.
A tárgyaláson Geréb Ágnes nem kívánt vallomást tenni. A bíró így a nyomozati vallomását ismertette. Ebben Geréb cáfolta, hogy megsértette volna a foglalkozásának szabályait. Azt nem tudta megmondani, hogy mitől került a csecsemő súlyos állapotba, hiszen – mint mondta – a szülés és a mentő kiérkezéséig percek teltek csak el. Ráadásul kétszer is sikerült újraéleszteni a kisfiút, így szerinte nem lehetett sokáig oxigénhiányos állapotban. Geréb Ágnes állította, hogy nagy a valószínűsége, a tragédia a kórházban is megtörtént volna.
Kontroll nélkül. Ugyan a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elutasítja az otthon szülés gyakorlatát, Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter támogatta az édesanyák szabad döntési jogát, amennyiben a kórházon kívüli szülést választják. Ígéretet is tett arra, az orvos szakmával egyeztet a kérdésben, és legkésőbb az idén júniusban hatályba léphet az otthon szülés jogi és szakmai szabályozása. A törvény előírta volna a szülésznő vagy szülész-nőgyógyász szakorvos kötelező jelenlétét, azt, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezniük a szülést segítő bábáknak, továbbá hogy a szülés helyszínétől mekkora távolságban kell lennie kórháznak. Sőt a törvénytervezet szerint egyes eseteknél előre kellene értesíteni a kórházat és a mentőszolgálatot. A minisztérium elképzelése szerint társadalombiztosítási támogatás is járna az intézményen kívüli szüléshez. A jogszabály azonban a mai napig nem lépett hatályba. Lapunk arra a kérdésére, hogy mikorra várható a jogi szabályozás végleges tervezete, a tárca nem tudott egyértelmű választ adni, de leszögezték: semmiképp nem kívánják korlátozni a kismamákat abban, hol adjanak életet gyermekeiknek.
Körözi a rendőrség Till Tamás gyilkosát, kiadták a nevét és fényképét