Valóban a személyi feltételek hiánya miatt szállították át a motorbalesetben életveszélyes sérülést szerzett beteget – erősítette meg lapunknak az ügyben érintett szombathelyi Vas Megyei Markusovszky Kórház egyik orvosa, neve mellőzését kérve. Azt is elmondta: a munkafeltételek folyamatosan romlanak, és emiatt két kitűnő érsebészük is elhagyta a pályát. Egyetlen ember maradt a megyében a feladatok ellátására, de ő aznap a szabadságát töltötte.
Mint ismeretes: a súlyponti intézmények 2006-os kijelölésénél a fő hivatalos érv az volt: ötven-ötvenöt kilométeren belül mindenki eljuthasson a megfelelő ellátást nyújtó kórházba. Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter akkor azt mondta: a kiemelt kórházakban a legmodernebb technikával és nagy tapasztalatú orvossal biztosítják a súlyos vagy speciális ellátást igénylők kezelését.
– Gyakran nem áll rendelkezésre sem szükséges felszerelés, sem egy komolyabb műtét ellátására képes orvoscsoport. Emellett nagymérvű lelki nyomás is terheli az orvosokat. Olyan körülmények között, ahol nem lehet tudni, hogy mi történik a következő héten, képtelenség nyugodtan dolgozni – festette le a kialakult helyzetet a szakorvos. Forrásunk úgy látja: a reform olyan feszült légkört és munkakörülményeket teremtett, hogy a dolgozók jó része inkább elhagyja az országot. Arról is beszélt: célt tévesztett Molnár Lajos és Horváth Ágnes, hiszen az intézkedéseik a hálapénz elterjedését is növelték, mert a betegek ma nehezebben jutnak megfelelő ellátáshoz.
Amint szombati számunkban megírtuk: az Egészségbiztosítási Felügyelet országos ellenőrzést indít a várólisták ügyében. A listák megléte mellett ellenőrzik azok tartalmát, illetve hogy a betegeket megfelelő sorrendben látják-e el. Egyre elterjedtebb módszerré válik ugyanis, hogy a műtétre várók – megelőzve az akár évekig is elhúzódó várakozást – pénz fejében próbálnak előrébb kerülni a listán.
A győri Petz Aladár Kórház egyik orvosa, aki szintén nem akart névvel nyilatkozni, elmondta: annak ellenére, hogy súlyponti kórházakkal vannak körülvéve, naponta vesznek át betegeket a környező intézményekből. Így Zala, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből is folyamatosan fogadják a súlyos sérülteket. Indokként annyit mondott: a központi intézményekben dolgozó orvosok többségének sem gyakorlata, sem megfelelő eszköze nincs arra, hogy hiánytalanul ellásson bizonyos betegségcsoportokat. A kórházak többsége pedig komoly anyagi gondokkal küszködik. – Bevett szokássá vált, hogy az ellátóintézmények addig tartják meg pácienseiket, amíg úgy érzik, kellő felkészültséggel rendelkeznek ellátásukhoz. Ennek oka, hogy a nehezebb műtéteket a kormány alulfinanszírozza, és ha szövődmények lépnek fel, még több pénzre van szükség kezelésükhöz – tette hozzá.
Oláh Attila, a Petz Aladár Kórház orvos igazgatója a Kisalföld című napilapnak elmondta: – Bár rettentő költséges a „hiányprofilokat” fenntartani, mégsem tehetnek mást. A gyermeksebészet, az ér- és idegsebészet, illetve az égésplasztika nagyon sok beteget fogad és ment meg a megyehatáron kívülről. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezelések költségét finanszírozza ugyan, de a hat-hét szakemberből álló stábok folyamatos alkalmazását már nem.
Nincs hibázási lehetőség, három esély azért kínálkozik a magyarok számára, Ádám Martin harcra kész
