Várólistákat is vizsgálnak

Országos ellenőrzést indít az Egészségbiztosítási Felügyelet a kórházi várólisták ügyében. Nemcsak a várólisták meglétét ellenőrzik, hanem többek között azt is, hogy a betegeket valóban a megfelelő sorrendben látják-e el. A szabálysértő fekvőbeteg-ellátó intézményeket megbüntethetik.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet internetes oldalán májusban csak ötvenkét kórház várólistái voltak összehasonlíthatók, miközben nyilvántartásuk szerint száztizenhét olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény található az országban, amelyekben várólista alapján nyújtható beavatkozásokat végeznek.
Kiss Norbert főosztályvezető szerint egyre több kórház küldi el az adatokat, ezek feldolgozása folyamatban van. Ez persze még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a listák maradéktalanul megfelelnek az előírásoknak. – Ezért az elkövetkező időszakban országos vizsgálatot indítunk – fogalmazott Kiss Norbert. – A várólisták megléte mellett ellenőrizzük majd azok tartalmát, illetve hogy a betegeket valóban a megfelelő sorrendben látják-e el. Megvizsgáljuk azt is, hogy az intézmények a jogszabályoknak megfelelően jelzik-e havonta a felügyeletnek a várólisták változásait.
A szabályszegőket szankciókkal sújthatják, de erről a főosztályvezető nem árult el részleteket. Kiss hangsúlyozta: a jogszabály szerint elvileg 2008 februárjától kell minden fekvőbeteg-ellátó intézménynek várólistát vezetnie, de csak áprilisban pontosították a szabályokat. Arra a kérdésre, hogy a várólista hiánya vagy pontatlansága miatt szabtak-e ki büntetést valamelyik kórházra, a főosztályvezető úgy felelt: igen, kisebb pénzbüntetést már kapott egy intézmény amiatt, hogy várólistáit nem a jogszabályoknak megfelelően vezette.
*
Átfogó vizsgálatot azonban még nem végeztek. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott, jogilag ugyan lehetősége van a biztosításfelügyeletnek, hogy büntesse az intézményeket, ha nem tesznek eleget az előírásoknak. Reméli azonban: a szankció előtt megkérdezik a mulasztás okát, s csak a válasz függvényében döntenek a büntetés szükségességéről. Varga úgy látja: valóban szükség van intézményi szinten várólistákra, de a szabályokat úgy vezették be, hogy nem mindenhol voltak felkészülve annak működtetésére. A kisebb intézményekben például nincs lehetőség bővíteni az informatikai stábot, hogy a várólistákat üzemeltethessék és az adatokat frissítsék.
Májusban egyébként még mindig a térd- és csípőprotézis-beültetésre kellett a leghosszabb ideig várni. – Azt a beteget, aki 2005 októberében jelentkezett, az év második negyedében fogják operálni – nyilatkozta lapunknak Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatója. Hozzátette: mivel 66 ortopédágyukból csak 38 maradt az ágyszámcsökkentés után, eleve várható volt, hogy a lista hosszabbodni fog. Kétszer ennyi betegen is el tudnák végezni a szükséges műtéteket, de a biztosító egy szinten túl már nem finanszírozza a beavatkozásokat. – Nem számol a kormány azzal, hogy ez alatt az idő alatt mennyibe kerül az államnak a műtétre váró betegek kezelése – mondta a főigazgató. Nonszensznek nevezte azt a helyzetet, hogy egy szenvedő betegnek azt kell mondaniuk: nem operálják meg, mert nem fizet a biztosító.
A várólisták vezetésére vonatkozó előírást többek között a hálapénz visszaszorításával indokolták a döntéshozók. Apontos előjegyzés garancia lehet arra, hogy senki ne juthasson gyorsabban ellátáshoz csak azért, mert zsebbe fizet az orvosnak – vélekedtek akkor a döntéshozók. Csakhogy a szakemberek egyetértenek abban, hogy a várólista könnyen kijátszható. A betegek egymás között terjesztik a tarifát: egy visszér-, sérv- vagy epekőműtétért általában 100-300 ezer forintig terjedő összeget kérnek, ha valaki nem szeretné kivárni, amíg a lista alapján sorra kerülne. Bonyolultabb beavatkozásokért, például gerincműtétért azonban több milliót is ki kell fizetni.
Névvel ugyan senki nem akart nyilatkozni, de azt megtudtuk: számos technikája van annak, hogy egy beteget előrébb vegyenek a listán. Az a leggyakoribb, hogy a „kiemelt” páciens állapotát súlyosabbnak tüntetik fel, mint amilyen valójában, így sürgősségi esetként azonnal elláthatják.
Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos beavatkozásoknál a magánpraxist működtető orvosoknak is érdeke a minél hosszabb várólista, hiszen ekkor könnyebben rávehetők a betegek arra, hogy fizetős magánellátás keretében operáltassák meg magukat.