Egyre világosabban látszik, az évek óta tartó népszerűtlenség ellenére miért erőlteti egyre jobban a Hiller István vezette oktatási tárca az egyetemi képzések helyett a kétéves, piacképtelen, diploma nélkül záruló felsőfokú szakképzést. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint a képzés gyakorlatilag csak nevében felsőfokú, valójában csak a középfokú oktatás szintjébe sorolják, a bizonyítvány nem biztosít felsőfokú végzettségi szintet. Ez azt jelenti, hogy a felsőfokú képzés gyakorlatilag semmiben nem különbözik a szakközépiskolák szakképzéseitől, ám azzal, hogy a diákok papíron nem a közoktatásban, hanem a felsőoktatásban vesznek részt, számos kedvezménytől elesnek.
A közoktatásban ugyanis az első szakképesítés megszerzése ingyenes, a diákokat nem lehet átsorolni a költségtérítéses képzésbe, míg a felsőoktatásban, a hallgatói jogviszonyban lévő hallgatókkal az idén szeptembertől a legrosszabbul teljesítő 15 százalékkal ez a szakképzések esetében is megtörténhet. A hallgatói jogviszonyban lévő fiatal után nem jár a családi pótlék, sem az árvaellátás, ahogy a rászorulók nem kaphatnak ingyentankönyvet sem, ugyanez a középiskolai szakképzések esetében megadatik. A közoktatásban megszerzett a szakmai bizonyítvány harminc többletpontot ér, amely növeli a továbbtanulási esélyeket, és a kreditbeszámítás következtében a tanult tantárgyak egy részét nem kell újból felvenni a tanulóknak, ugyanez nem vonatkozik a felsőfokú képzésre. A középiskolában szerzett felsőfokú szakképesítés ráadásul nem korlátozza jövőbeli ingyenes főiskolai, egyetemi évek számát, amíg a hallgatói jogviszonyban tanulók felsőfokú szakképzésben eltöltött ideje beleszámít a maximális, 12 féléves támogatási időbe, vagyis egy ilyen képzésben végzett, majd egyetemre felvételt nyert diáknak nyolc félév után akkor is fizetnie kell tanulmányaiért, ha államilag támogatott képzésre vették fel.
Az MSZOE szerint ezért a felsőfokú szakképzés jelenlegi rendszere sérti az egyenlő bánásmód elvét és ezáltal az alkotmányt, mivel a hallgatói jogviszonyban szakképesítésre felvett fiatalokat hátrányosan megkülönbözteti a szakközépiskolák szakképzési évfolyamain tanuló társaiktól.
A szülők első körben az oktatási miniszterhez fordultak, akitől azt kérik, hogy azonnal szüntesse meg a felsőfokú szakképzésben részt vevők hátrányos megkülönböztetését, a diákoknak pedig azt javasolják, hogy a pótfelvételik során messze kerüljék el az ilyen képzéseket. Az oktatási tárca érdemben nem reagált a szülők állításaira. Lapunk kérdésére azt írták: ha az MSZOE beadványa megérkezik hozzájuk, akkor azt szakmai és jogi szempontból tanulmányozni fogják, és szükség szerint intézkedést kezdeményeznek.
Lapunk beszámolt a tárca által propagált felsőfokú szakképzés életképtelenségéről. Az idén ezekre a képzésekre a Hiller-tárca 12 500 ingyenes helyett különített el, de csupán 7800 férőhelyet tudtak feltölteni, vagyis annyira kevés diák jelentkezett felsőfokú szakképzésre, hogy közel ötezer ingyenes hely felhasználatlanul maradt. Ebből négyezer helyet a pótfelvételik során ismét megpróbálnak szétosztani. A felsőfokú szakképzések színvonalára vonatkozóan nem sok jót ígér, hogy a szakok jó részére minimális pontszám is elegendő volt. A diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzést három éve vezették be. A kurzus életképtelen, mivel a cégek – ha válogathatnak – inkább a diplomásokat választják, így a diákok ezzel az oklevéllel képtelenek elhelyezkedni. Az oktatási tárca azonban nem akarja beismerni a kudarcot, és tűzzel-vassal ragaszkodik az általa kitalált képzési formához, aminek oka valószínűleg az, hogy felsőfokú szakképzés jóval olcsóbb, mint az egyetemi kurzus, hiszen tanulmányi ideje öt helyett csupán két év.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
