Díjazott tanulatlanság

Csupán néhány ezer gyereknek jár a hatalmas kormányzati kampánnyal beharangozott óvodáztatási támogatás – tudta meg lapunk. Az állam ugyanis csak azok után a hátrányos helyzetű diákok után fizet, akiknek szülei legfeljebb az általános iskolát végezték el. Kérdés, ez hogyan ösztönzi a perifériára szorult rétegek részvételét a felnőttképzésben.

2008. 08. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összegyűjtötte a Magyar Nemzet az óvoda- és iskolakezdéskor igényelhető állami támogatásokat, és jó néhány visszásságra, céljával ellentétesen ható intézkedésre bukkantunk. Az egyik legigazságtalanabb segélyezési forma az Új tudás program részeként óriási kormányzati propagandával beharangozott, jövő januártól járó óvodáztatási támogatás. Ez a pénz ugyanis nem minden rászorulónak jár, csak azoknak, akiknek szülei csak az általános iskolát végezték el, vagy még azt sem. (Az ilyen gyereket nevezik halmozottan hátrányos helyzetűnek.) Hiába él tehát mélyszegénységben egy család és küzd napi kenyérgon-
dokkal, elesik a támogatástól, ha a szülők nem kellőképpen tanulatlanok. Egyébként ötéves kortól kötelező a gyereket legalább napi négy órában óvodába járatni, addig a szülő dönti el, miként cselekszik.
*
Az oktatási minisztérium rendelkezése azért megdöbbentő, mert a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek között anyagi körülményeket tekintve nincs semmi különbség: mindkettő olyan körülmények között él, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben kell őt részesíteni. Ezen a csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek szülei óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen.
Erős a gyanú, hogy a csak a halmozottan hátrányos szülőknek fizetett óvodáztatási támogatás céljával éppen ellentétes irányba hat: ha ugyanis a munkanélküli szülő a semmittevés helyett úgy dönt, hogy részt vesz a szociális tárca által indított ingyenes felnőttképzési tanfolyamán, és az illető oklevelet szerez, azonnal elesik az óvodáztatási támogatástól még akkor is, ha frissen szerzett szakmájával nem talál munkát. Az új finanszírozási rendszer tehát a periférián élőket nem ösztönzi tanulásra, ráadásul feszültségeket szül, hiszen két egyformán mélyszegény gyerek közül csak az egyik családja kaphat pénzt.
Rossz irányba hat az is, hogy a teljes támogatást csak azok a szülők kapják meg, akik három- vagy négyéves gyermeküket 2009. január 1-je után íratják be óvodába. Aki már idén szeptemberben beíratja gyermekét, az nem kapja meg a húszezer forintos induló összeget, csak a félévente tízezer forintos támogatást, vagyis a reform egyelőre az óvodába járás ösztönzése helyett visszafogja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jelentkezését. Az összeget azért folyósítják félévente utólag, mert annak feltétele a gyermek tényleges, rendszeres óvodába járatása. Arra azonban nincs garancia, hogy a pénzt a szülők valóban a rászoruló gyerekre költik, az önkormányzatok ugyanis csak a kezdőrészlet esetében kaptak lehetőséget arra, hogy azt ne pénzben, hanem természetben adják oda, tehát például ruhát, cipőt vegyenek a gyereknek.
Az óvodáztatási támogatás jogosultjainak meglehetően szűk köre talán nem csak az oktatási tárca magyarázatával indokolható: vélhetőleg nem keveset nyom a latban, hogy míg az elmúlt tanévben több mint hetvenezer hátrányos helyzetű gyerek járt óvodába, alig több mint húszezer volt halmozottan hátrányos helyzetű.
Gyermekvédelmi támogatás
Van azért néhány olyan juttatás, amelynél pusztán a jövedelmi viszonyok számítanak: az összes hátrányos helyzetű gyermek szülei jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Ez azoknak jár, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 százalékát, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek esetén a nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135 százalékát. Ezek a gyerekek minden év júliusában és novemberében pluszpénzt kapnak, jelenleg esetenként 5500 forintot. Ezenkívül az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, ha a család átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe került. Az összeget az önkormányzat határozza meg.
Ingyenebéd
Ingyen kapnak enni az óvodákban és az általános iskolák első–ötödik évfolyamán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos, illetve a középiskolás mélyszegény gyerekek után azonban már csak ötvenszázalékos támogatás jár, vagyis az étkezés felét a család fizeti, ha van miből. Szintén az étkezés költségeinek felét állja az állam a három- vagy többgyermekes családok gyermekeinél, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók után.
Térítésmentes tankönyv
Az ingyenes tankönyvek esetében a legtágabb a kedvezményezettek köre, ám itt is évről évre kevesebb a jogosult, pedig a mélyszegény gyerekek száma drasztikusan nő. Míg 2005-ben még hétszázezer diáknak járt térítésmentesen a könyv, tavaly már csak 521 ezernek, idén pedig csupán 517 ezer tanulónak. A csökkenés oka, hogy két évvel ezelőtt kivették az egyedülálló szülőket a kedvezményezetti körből: a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyerekek mellett ma már csak tartósan beteg, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekeknek kell ingyen biztosítani a könyveket, illetve azoknak, akik három- vagy többgyermekes családban élnek, valamint akik nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak. Súlyos gond, hogy miközben a tankönyvárak évről évre emelkednek, addig a rászorulók ingyenes tankönyvellátására biztosított állami pénz évek óta nem emelkedik, vagyis ugyanúgy tízezer forintból kellene biztosítani az egyre drágább köteteket, mint korábban. Az önkormányzatok kiegészíthetik ezt az összeget, de a legtöbb település olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, hogy erre képtelen. Így az iskoláknak nemigen marad más lehetőségük, mint könyvtárak működtetése, vagyis a szegény gyerekek nem kapják meg a tankönyvet, csak kölcsönözhetik az intézménytől, amit tanév végén vissza kell adniuk. Ez különösen az olyan könyvek esetében jelent gondot, amelyeket a diákok több évig használnak, így például az elsős irodalom- vagy történelemkönyvre az érettségizőknek is szükségük van. Szintén hátrányos a kölcsönzésben az is, hogy a tárca mindig újabb és újabb javításokra, átdolgozásokra kötelezi a kiadókat, így a tankönyvek gyorsan elavulnak. Ha az iskolai könyvtár nem tudja frissíteni a kiadványokat, tanulmányaik során komoly hátrányba kerülhetnek a kölcsönzött könyvből tanulók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.