Gyerekrablás helyett otthonteremtés

Akad egy olyan település Magyarországon, amelyen nem tud kifogni az oktatási tárca kis iskolák megfojtására irányuló politikája. Tápszentmiklós nyolc családot, köztük 22 gyermeket költöztet ma a faluba, és így tíz évre biztosan megmenti a helyi óvodát és iskolát. A község úgy csábítja magához a nehéz körülmények között élő, albérletben sínylődő családokat, hogy lakást épít nekik.

Miután az oktatási tárca tavaly az új finanszírozási rendszer bevezetésével több éven át tartó hadjáratot indított a kisiskolák ellen, a falvak élet-halál harcot vívnak egymással intézményeik fenntartásáért. A gyilkos rendszer lényege, hogy gyerekek helyett csoportlétszámot finanszíroz, és ha az iskola nem éri el a tárca által kívánt osztálylétszámot, megvonja tőle a támogatást. A nagyobb iskolákat osztályösszevonásra és pedagógus-elbocsátásokra kényszeríti a rendszer, a falvak intézményeit azonban halálra ítéli, hiszen ahol kevés a gyerek, ott nincs mit összevonni. Míg akadnak olyan települések, amelyek a szomszédos falvak gyerekeinek „elrablásával” próbálják megmenteni a iskolájukat, létezik egy település, amely példaértékű akcióba kezdett, és úgy tartja életben óvodáját és iskoláját, hogy gyermekes családokat költöztet a faluba.
– Ma adjuk át a Napsugár Lakóparkot, amelybe nyolc családot, köztük 22 gyereket költöztetünk be. A nehéz körülmények között élő családok az ország különböző részeiből jönnek Tápszentmiklósra, mert itt munkát és otthont kapnak – mondta lapunknak Kovács József, a Győr-Moson Sopron megyei település polgármestere. A község elöljárója tavaly szembesült azzal, hogy valamit tenni kell, ellenkező esetben be kell zárnia a falu iskoláját. – Tizenöt gyerek volt az ötödik osztályban, de a Hiller-féle törvény szerint 16 kellett volna. Ha nem sikerül még egy gyereket összeszednünk, harmincmillió forint támogatást vonnak meg tőlünk, és becsukhatjuk az iskolát – magyarázta Kovács. A polgármester akcióba lépett: három önkormányzati lakást épített, majd pályázatot írt ki nagycsaládoknak a házak megszerzésére. Az eredmény óriási siker volt: 130 család jelentkezett a három lakásra. A polgármester személyesen válogatott a jelentkezők között. Olyan családot szerettek volna, ahol dolgosak a szülők, munkát is találnak, és sok a gyerek is. Végül három olyan famíliát választottak, ahol 7-8 gyerek van. Összesen 23 gyermeket nyert a falu, köztük három ötödikest. Az édesapák azonnal találtak munkát, és azóta is dolgoznak, sőt az egyik család már meg is vásárolta az önkormányzattól a bérlakást.
Az idén azonban újabb probléma lépett fel: a csoportalapú finanszírozási rendszert az óvodákra is kivetette a Hiller vezette tárca, így a kicsik intézményének léte is veszélybe került. Kovácsék most még nagyobb fába vágták a fejszéjüket: társasházat akartak építeni, hogy még több gyerekes családot költöztethessenek be, ezt viszont már nem tudta volna egyedül kifizetni a falu. Példátlan összefogás kezdődött: az önkormányzat ingyen adta a telket és biztosította a közműveket, valamint félmillió forintos letelepülési támogatást fizet, a pályázaton nyertes családok pedig felvették a gyermekek után járó szociálpolitikai támogatást, illetve némi kedvezményes kölcsönt. A mai falunapon átadásra kerülő vadonatúj lakások 76–82 négyzetméteresek. A nyolc nyertest 140 jelentkezőből választották ki. A győztes családok átlagosan háromgyerekesek, és olyan térségekből jönnek, ahol nehéz munkát találni, és önkormányzati lakás sincs. Sokan többet fizettek az egyszobás albérletért, mint amennyi Tápszentmiklóson a háromszobás lakások törlesztőrészlete lesz. A Szegedről, Miskolcról, Székesfehérvárról, Bátonyterenyéről, Győrből érkező családokban összesen 22 gyerek van, javarészük óvodáskorú. A családfőknek szakmájuk van, így várhatóan könnyen el tudnak majd helyezkedni.
Kovács József büszkén jelentette ki: a tavalyi 23 iskoláskorú gyerek, illetve a mostani 22 óvodás beköltöztetésével tíz évre biztosították az óvoda és az iskola jövőjét. Arra is felkészültek, hogy a Hiller-féle tárca esetleg emeli a minimális osztálylétszámot, ugyanis mindenhol kettő-hárommal több gyerek van, mint amenynyit a törvény előír.
Tápszentmiklós példája azért is nagyon fontos, mert akadnak olyan települések, amelyek az oktatási tárca által rájuk kényszerített élet-halál harcban erkölcstelen eszközöket vetnek be. Tolna megyében például harc indult a gyerekekért két település között. A nagyobbik település, Nagydorog úgy próbálja biztosítani a létszámot és a kiemelt támogatást, hogy a szomszéd falu, Sárszentmiklós iskolájából akarja „ellopni” a gyerekeket.
Jegyzet a 7. oldalon