Túllőtt a célon a Hiller-féle tömeges iskolabezárásokat, intézmény-összevonásokat szorgalmazó politika. A jelenlegi oktatási miniszter az utóbbi két évben mindent megtett annak érdekében, hogy megfojtsa a falusi kisiskolákat, „reformjának” sikere azonban akkora volt, hogy most kénytelen visszacsinálni az egészet.
Hillerék iskola-összevonásokat ösztönző politikájukat a színvonal-emelkedés lózungján túl takarékossággal indokolták: azt mondták, hogy több iskola egybevonása esetén rengeteg pénzt takarítunk meg, ugyanis egyetlen igazgatót kell fizetni a korábbi négy-öt vezető helyett. A miniszter ezért olyan finanszírozási rendszert vezetett be, amely rákényszerítette a falvakat arra, hogy behódoljanak: az új támogatási modell lényege, hogy csak azok az iskolák kapnak állami támogatást, amelyek garantálni tudják a Hiller által meghatározott minimális osztálylétszámot. A falvak ezt csak úgy tudják megoldani, hogy összevonják egymással intézményeiket, sok esetben azonban nem két, hanem öt-tíz intézményt kellett egyesíteni az életben maradás reményében.
Bár az új finanszírozást felmenő rendszerben vezetik be, vagyis tavaly még csak három évfolyamot ért el a gyilkos rendszer, már most kezelhetetlenné vált a helyzet: a falvak ugyanis olyan óriási társulásokat hoztak létre a nagyobb támogatás érdekében, amelyek irányíthatatlanná váltak.
Hiller kénytelen beismerni politikája kudarcát, és egy olyan intézkedéssel pórbálja menteni a menthetetlent, amely szöges ellentétben áll az összevonások szükségességének indoklásával: egy most életbe lépő törvénymódosítás szerint a nagyobb társulások a tagintézményeik élére is kinevezhetnek igazgatókat. A jogszabály szerint azok a társulások, amelyeknek tagintézményei különböző településeken találhatók, vagy a tagintézmények száma eléri az ötöt, illetve ha a jogilag egynek számító iskola összlétszáma legalább 1500 fő, akkor az iskola vagy óvoda élére főigazgatót, míg a tagintézmények vezetésére igazgatókat lehet kinevezni. A tagintézmények igazgatói ugyanolyan illetményben részesülnek, és ugyanolyan szabályok érvényesek rájuk, mint a rendes iskolák első embereire, és megbízatásuk is öt– tíz évre szól.
Az új rendszer bevezetése gyakorlatilag azt jelenti, hogy értelmét vesztette az összevonás. A társult intézmények fenntartása gyakorlatilag drágább lesz, mint az önállóaké, hiszen minden tagintézmény élén igazgató áll majd, sőt még egy őket irányító főigazgatót is fizetni kell majd, akit ráadásul még a kötelező óraszámra vonatkozó rendelkezések alól is felmentenek.
A tömeges iskola-összevonások pedagógusok tízezreinek állásába kerülnek. Emlékezetes: tavaly a kötelezőóraszám-emelés és a társulásokat ösztönző új támogatási rendszer miatt tízezer pedagógus vesztette el állását. A megszorítások következtében 423 óvoda és iskola szűnt meg jogilag, további 104 pedig nem közoktatási intézményként működött tovább. A több mint félezer intézményt alig több mint kétszáz létesítménybe vonták össze. Egy héttel ezelőtt a Magyar Nemzet kiderítette: szeptemberben újabb kétezer tanárral és háromszáz szakértővel már biztosan kevesebben kezdik meg a tanévet, az oktatási tárca tájékoztatása szerint ugyanis a tanévzárás és július 28-a között ennyi álláshely szűnt meg. Az érdekvédők szerint ez a szám akár még a duplájára is nőhet, mivel az intézmények augusztus 29-ig dönthetnek a megszüntetésekről és átszervezésekről, vagyis még bő egy hónapjuk van az elbocsátásokra.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
