A nagy ugrás legnagyobb haszonélvezői a spanyol ajkú latinok és az ázsiaiak lesznek, akik addigra megkétszerezik részarányukat a népességben, így a teljes lakosság harminc százaléka lesz latin eredetű és kilenc százalék ázsiai származású. Akkor azonban már – lényegesen öregebb lakossággal – 439 millióan fognak élni az Egyesült Államokban, persze csak abban az esetben, ha az eljövendő mintegy fél évszázadban semmi sem történik, amely megtörje a most érvényes bevándorlási és gyermekvállalási trendet. 2050-ben már a kisebbségek fogják adni a lakosság 54 százalékát, a nem latin származású fehérek pedig az amerikaiak mindössze 46 százalékát fogják képviselni, szemben a mai 66 százalékkal. A hispán lakosság ma 47 milliós lélekszámú az Egyesült Államokban, fél évszázad múlva már 133 millióan lesznek, a feketék a maguk 14 százalékáról azonban csak 15 százalékra ugranak.
Az okok elsősorban a nem csillapodó bevándorlási kedv és a kisebbségek esetében jellemző, jelentősen magasabb gyermekszám. Az amerikai társadalom fehér része azonban egyre öregebb, a fiatalok pedig nem hajlandók olyan sok gyermeket felnevelni, mint az egykori „baby-boom” generáció tagjai. A század közepére így minden ötödik amerikai 65 évnél idősebb lesz, ma ez csak minden kilencből egy. Az említettek azonban szinte egytől egyig fehér, az ország jövőjét jelentő fiatalok viszont értelemszerűen inkább színes bőrűek. A kimutatást közlő The New York Times szerint az emberek identitása azonban változik, így könnyen lehet egy latin származású fehér vagy színes is.
A hatvanas évekig a hispán lakosságot fehérként tartották számon, míg az íreket, az olaszokat és a kelet-európai zsidókat nem.
A hispán bevándorlás elsősorban Mexikó felől éri az Egyesült Államokat, és délen szinte érvényesülni is nehéz spanyol nyelvismeret nélkül. Az északi területeken azonban továbbra is egyértelmű a fehér fölény, ahogy a döntéshozók, a kongresszus két házának tagjai is szinte teljes egészében fehérek.
Nyoma veszett egy 16 éves ukrán lánynak Budapesten