A 96 ezer jelentkezőből 82 ezer diák bekerült valamelyik felsőoktatási intézménybe, vagyis a jelentkezők 85 százaléka felvételt nyert valahova – derült ki a ponthatárok közzététele után. Mannherz Károly szakállamtitkár a diákoknak a ponthúzás idejére szervezett Pont Ott partin közölte: az augusztusi pótfelvételiken mintegy 10 ezer diákot vehetnek fel, így a továbbtanulni szándékozók 95 százaléka bekerül valahová.
A diákok elsöprő többségének felvételét akár értékelhetnénk pozitívan is, ám a dolog ennél sokkal összetettebb: idén megközelítőleg ugyanannyi diákot vettek fel, mint tavaly és két éve, akkor azonban még jóval több jelentkezőből kerültek be ugyanannyian, mint most. 2007-ben 75, 2006-ban pedig 70 százalékos volt a felvettek aránya.
Bár Hiller István tárcavezető a csökkenést általában demográfiai okokkal magyarázza, a statisztikai adatok azt bizonyítják: a februári jelentkezésekkor még érvényben lévő tandíjtörvény riasztotta el a diákokat a továbbtanulástól. Tavaly 108 ezer fő, 2006-ban pedig még több mint 132 ezer fiatal jelentkezett felsőoktatási intézménybe, vagyis a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt 30 százalékkal több fiatal akart bejutni ugyanannyi államilag támogatott férőhelyre, mint idén.
A felsőoktatás minőségének rosszat tesz, hogy gyakorlatilag mindenkit fel kell venni, aki eléri a minimumpontszámot, vagyis jó erős kettes bizonyítvánnyal rendelkezik, hiszen így tömegesen kerülnek be az iskolákba a felkészületlen diákok, akiknek az első években az egyetemi anyag helyett az alapokat kell oktatni.
A statisztikákból kiderül az is: hiába vettek fel 82 ezer diákot, a rendelkezésre álló 56 ezer államilag támogatott férőhelyből alig valamivel több mint 52 ezret töltöttek fel, vagyis szeptembertől négyezer olyan diáknak is fizetnie kell a tanulmányaiért, aki az állam által vállalt kötelezettség szerint ingyen is tanulhatna. Ennek a blamázsnak a felsőfokú szakképzés az oka. Az említett kurzusra 12 ezer ingyenes helyet különítettek el, de csak 7800 férőhelyet tudtak feltölteni, vagyis több mint négyezer hely felhasználatlanul maradt. A felsőfokú szakképzések színvonalára vonatkozóan nem sok jót ígér, hogy a szakok jó részére minimális pontszám is elég volt. A diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzést három éve vezették be. A gond az, hogy a kurzus életképtelen, mivel a cégek – ha válogathatnak – inkább a diplomásokat választják, így a diákok ezzel az oklevéllel képtelenek elhelyezkedni. Az oktatási tárca azonban nem akarja beismerni a kudarcot, ragaszkodik a képzési formához, aminek oka az lehet, hogy felsőfokú szakképzés olcsóbb, mint az egyetemi kurzus, hiszen tanulmányi ideje öt helyett két év.
A legmagasabb ponthatárral rendelkező szakok között túlnyomórészt a gazdaságtudományi képzésterülethez tartozókat találjuk, ahol nem ritka a 450 pont feletti pontszám, de hagyományosan nagy volt a túljelentkezés a művészet- és a művészetközvetítési képzési területen is. Pozitívum, hogy egyre többen jelentkeznek a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő műszaki területre, ahová idén már 12 ezer diákot vettek fel, vagyis a 9400 ingyenes férőhely mellett több mint kétezer-ötszázan fizetni is hajlandók a műszaki diplomáért. A területre azonban még mindig könnyű bekerülni: villamosmérnöki képzéseket nézve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (356 pont) és a Pannon Egyetemen kívül (224) szinte mindenhova elég volt a minimális pontszám.
Aggasztó a természettudományos képzés válsága: összesen 3300 diákot tudtak felvenni, pedig 4100 férőhely állt rendelkezésre.
Idén nehéz megítélni a színvonalat, hiszen januártól az oktatási tárca új pontszámítási rendszert vezetett be. Az eddig használt, még Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter által bevezetett, sokat támadott 120+24 pontos rendszer helyett 400+80 pontos felvételi rendszert alkalmaztak. Annyi bizonyos: idén egy helyen sem kellett maximális pontszám, és csak a meghirdetett szakok 10 százalékánál volt szükség emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával vagy tanulmányi versenyen elért jó eredménnyel szerzett pluszpontokra. A legmagasabb pontszámot, 475 pontot a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán kellett elérni. Óriási meglepetés a bajai Eötvös József Főiskola második helye, itt a német nemzetiségi óvodapedagógus szakon volt szükség 465 pontra a bekerülésre. A bronzérmes is egy Corvinus-szak lett, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzés 461 ponttal.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) idén leszorult a dobogóról, ráadásul a negyedik helyet is egy ritka képzéssel, a keleti népek és kultúrák – japán szakkal érte el, ahol 459 a ponthatár. 450 pont felett országosan 22 esetben húzták meg a határt, ebből 10 szakot a Budapesti Corvinus Egyetem indított.
A diákok legkésőbb augusztus 15-i beérkezéssel fellebbezhetnek a felvételi döntés ellen, jogorvoslati kérelmüket az Oktatási Hivatalhoz, az 1380 Budapest, postafiók 1190 címre kell benyújtani.
Pótfelvételizni még lehet. Akinek nem sikerült bekerülni az első körben, augusztusban még egyszer próbálkozhat. A pótfelvételin várhatóan elsősorban költségtérítéses helyeket hirdetnek meg, államilag finanszírozott helyek legfeljebb a felsőfokú szakképzésben és a mesterképzésben lehetnek. A jelentkezési határidő augusztus 13-a. A www.felvi.hu-n hamarosan elérhető lesz az összes pótfelvételit hirdető képzés és szak, de az iskolák honlapjain most is megtalálható, hol várják még a diákokat. Pótfelvételit hirdet többek között a Gábor Dénes Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Kodolányi János Főiskola és a Szolnoki Főiskola. A Zsigmond Király Főiskolán például nemzetközi gazdálkodás és politológia szakon, a Budapesti Kommunikációs Főiskolán pedig kommunikáció képzésen is van még hely.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
