Nem tejelnek a hazai tehenek

Hiába a kedvező világpiaci kilátások, hazánkban inkább további zsugorodásra és alacsony felvásárlási árakra számíthatnak a tejtermelők – derült ki egy ágazati felmérésből. Az egyre nagyobb teret nyerő áruházláncok az olcsón behozott importtermékekkel tartják sakkban a hazai tejtermelőket.

Miközben a tej világpiacán továbbra is kedvezőek a kilátások, az Európai Unió tejszektorának növekedése korlátozott, a hazai tejtermelés pedig kimondottan nehéz időszakát élheti a következő időkben – hangzott el a GfK Hungária Piackutató Intézet és az Agrár Európa (AE) Kft. által a tejszektor helyzetét feltáró közös tanulmánykötetéből. Az elmúlt években tapasztalt folyamatos tehénállomány-csökkenéssel és tejtermelés-visszaeséssel már nem, az állomány további koncentrálódásával azonban számolni kell Magyarországon is – közölte Sánta Zoltán, a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere. Mint mondta, a kedvezőtlen makrogazdasági környezet – az alacsony gazdasági növekedés és a magas infláció – a fizetőképes kereslet csökkenése révén is közvetlenül hat a tejágazat szereplőire. Ennek nyomán tavaly jelentősen viszszaesett a kiskereskedelmi forgalom, tehát a lakosság immár a napi fogyasztási cikkek, vagyis az élelmiszerek terén is visszafogta vásárlásait. A tejtermékek esetében e folyamat tavaly azt eredményezte, hogy az előző évhez képest például kemény sajtból tizenhat, tejből négy, joghurtból pedig hét százalékkal kevesebb fogyott. Sánta Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a tejtermékek fogyasztásának visszaesése trendszerűnek mondható, hiszen a csökkenés az idén az első négy hónapban is folytatódott.
Az uniós kilátásokra térve arról számolt be, hogy az előrejelzések alapján a várhatóan kilencszázalékos hozamemelkedésből a közösség tizenöt régi tagállama hat, a tíz új tagország 24, a két legújabb tagország – Románia és Bulgária – pedig öt százalékkal részesedik. A tehénállomány ugyanakkor a régi tagoknál öt százalékkal csökken, húsz százalékkal a tíz új tagállamban és tíz százalékkal a két legújabb tagállam esetében.
Piaci koncentrálódás figyelhető meg a kereskedelmi területen is, a tejtermékeknek immár 57 százalékát vásároljuk a hiper- és szupermarketekben, illetve a diszkontokban – közölte Fórián Zoltán, az AE üzletágvezetője. Hozzátette: mivel a termelők elvesztették a közvetlen kapcsolatot a fogyasztókkal, a tej esetében nagyon alacsony a fogyasztók lojalitása a hazai termékekkel szemben. Ezt – tette hozzá – az áruházláncok az árak alacsonyan tartása érdekében úgy használják ki, hogy pár tíz forinttal olcsóbb importtermékekkel csalogatják a vevőket. Piaci információk szerint ezért az importtermékek aránya a tejtermékek esetében a hazai piacon már meghaladja a harminc százalékot. Ez szerinte, bár nem jelentősen, de közrejátszhat abban, hogy a tej felvásárlási ára nemigen tud emelkedni. Rávilágított: a nyerstej felvásárlási ára éves összehasonlításban a tavalyi 42 százalékos növekedés után idén január óta 17 százalékkal csökkent, s 2008-ban átlag 80-82 forint körül alakulhat. Mint mondta, a takarmányárak drasztikus emelkedése miatt ilyen árak mellett már csak a leghatékonyabban gazdálkodók tudnak nyereséget elérni.
Tóth Péter, az AE ügyvezető igazgatója szerint a jelenlegi piaci anomáliák nemcsak a tejágazat esetében tapasztalhatók hazánkban, hanem mint az elmúlt hetekben láthattuk, komoly gondok adódtak a gyümölcstermesztők körében is. Véleménye szerint ennek egyik fő oka a termelők gyenge szervezettsége, s hogy hiányzik az együttműködés, az információátadás a termékpálya piaci szereplői között. Kérdésünkre elmondta: a kormány továbbra sem tudta meggyőző szakmai érvekkel alátámasztani azon szándékát, hogy már a jövő évtől be kívánja vezetni az új agrártámogatási rendszert, az úgynevezett egységes gazdaságtámogatási rendszert (SPS). Nem ért egyet az agrárminiszter azon kijelentésével, hogy erre a WTO-val folytatott tárgyalások kényszerítenék hazánkat, hiszen az esetleges megállapodás aláírása után is csak hosszabb türelmi idővel vezetnék be az új szabályokat.
Az ultrahőkezelt tej és a friss tej szempontjából az importtermékek aránya már az 50 százalékot is meghaladja – mondta Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke. Szerinte az áruházláncok a nyugat-európai feleslegeket hozzák hazánkba, sarokba szorítva ezzel a magyar termelőket. Sőt – tette hozzá – már olyan kimondottan magyar tradicionális tejtermékeket is külföldön gyártatnak, amelyek csak a hazai piacon adhatók el. Felhívta a figyelmet, hogy más országokban az állam törvényekkel és különböző megállapodásokkal előzte meg a hasonló helyzetek kialakulását. Félőnek nevezte, hogy ha minden a jelenlegi állás szerint folytatódik, úgy rövid időn belül eltűnik a magyar szarvasmarhatartás, amivel az a baj, hogy ha később valaki majd keresi a hazai ízeket, már nem találja meg, s akkor késő lesz búslakodni. Kovács tájékoztatása szerint, az áruházláncok magatartásának megváltoztatása érdekében a terméktanács még tíz napig tárgyall velük, ezt követően pedig a forgalmasabb boltok előtt demonstrációkat szerveznek.