Sokan ma már azt sem tudják Harsányi Zsoltról, a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar írójáról, hogy Paulini Bélával együtt írták Kodály Zoltán Háry János című dalművének szövegét. Az 1887-ben Korompán született, újságírói pályáját Kolozsváron kezdő, sok műfajú alkotó az 1920-ban megjelent, A féltékeny költő című verskötetével mutatkozott be. Már sikeres, ünnepelt írónak számít, amikor Az üstökös című regénye – nomen est omen – üstökösként söpört végig Magyarországon. E könyv Petőfi Sándor életét az érzelmekre hatóan, a magánember és a költő kalandjait, belső vívódásait hitelesen és őszintén jeleníti meg. Megtudjuk, hogy édesapja, Petrovics Sándor szigorú, példás nevelésben részesítette az öntörvényű, kiváló képességű fiút, ami miatt a nagy költő sokáig azt hitte, hogy az öreg mészáros nem szereti őt. Ahogy az Egy estém otthon című költeményéből kiderül, a már sikeres költő aztán megbékélt édesapjával. Gyermekkori szerelmek, számos iskola, katona- és színészévek, kis sikerek, nagy csalódások után Vörösmarty ébreszti őt rá igazi énjére, üstökös méretű költői tehetségére. Harsányi tiszta, szép magyar nyelven, olvasmányosan teszi átélhető, eleven regénnyé a költő életútjának meséjét. Újjáéled a János vitéz, az Apostol, a Nemzeti dal, az Egy gondolat bánt engemet keletkezéstörténete. Harsányi árnyaltan ábrázolja Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia olykor szeretetre méltó, máskor emberi hiúságoktól motivált, ellentmondásos egyéniségét, a szerelmi költészet és a szerelem viharait. Sejtelmesen ábrázolja Petőfi halálát, kit utoljára Fehéregyháza és Segesvár között láttak. Bem tábornok, aki fiának tartotta, s tisztában volt azzal, micsoda zsenire kell vigyáznia, hiába próbálta megóvni a csaták veszélyeitől. Az egymásnak ellentmondó történetek zűrzavarát kifinomult megoldással érzékelteti az író: „Itt-ott, legendákban szájról szájra, adott történetekben még sokáig felbukkan. Esküdtek is, hogy látták. Ha a csillag villámgyors útja végighasít az emberiség felett a mennybolton, a vakító fényesség után behunyt szem egy darabon még látja a csodálatos csillag vonalát.”
Harsányi Zsolt 1943-ban sikeres íróként halt meg, 1947 után feledésre ítélték. Petőfi-életregénye maradandó könyv a maga műfajában, enyhén szólva túlzásnak érezzük a lexikonokban a „felszínes, hatásvadász” megbélyegzést.
(Harsányi Zsolt Az üstökös – Petőfi Sándor életének regénye. Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 358 oldal, ármegjelölés nélkül.)
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
