Pokolgépek robbantak Isztambulban

Nincs köze a Kurdisztáni Munkapártnak az isztambuli merénylethez – adta hírül nyilatkozatban a betiltott törökországi kurd gerillacsoport. A rendőrség ugyanakkor a PKK tettének tartja a vasárnap késő éjszaka végrehajtott merényletet. A kettős detonációban 17-en meghaltak, és 154-en megsebesültek, közülük 15-nek nagyon súlyos az állapota.

A merénylet tipikus PKK-sémát követett. Egy kisebb robbanószerkezetet helyeztek egy utcai kukába, majd a detonációra összesereglett járókelők között felrobbantották a nagyobb pokolgépet, s az okozta a pusztítást. A PKK már korábban is végrehajtott ilyen merényleteket, ám ezt a mostanit nem vállalja fel. Isztambulban utoljára 2003-ban volt nagyobb szabású merénylet, akkor hatvanan haltak meg az al-Kaidának tulajdonított csapásban. Először akkor is a kurd gerillákat gyanúsították, igaz, a harc a PKK és Törökország között az utóbbi időben mintha intenzívebbé vált volna.
Törökország a XX. század elejétől kezdve próbálja kezelni kurd lakosságát, több-kevesebb sikerrel, néha kifejezetten kemény eszközökkel, sokszor fittyet hányva az emberi jogokra. A terület történelme különösen véres, felmérések szerint 1984, a kurd fegyveres harc kezdete óta 37 ezer török halt meg a gerillacsoport támadásainak következtében. Nemrégiben a török hadsereg átcsapott Irakba, ahol a PKK állásait támadta, Bagdad tiltakozása ellenére. Törökország nagyvárosaiban egyébként igen nagy a kurd lakosság aránya, így Isztambulban is szép számmal találni kurdokat.
A török lakosság egyébként a napokban épp nem a kurdok ügyével, hanem az isztambuli alkotmánybíróság egyik különös perével foglalkozott. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) ugyanis azzal vádolják, hogy iszlamista programot képvisel, amely éles ellentétben áll a Törökországban uralkodó szekuláris eszmével. Az AKP ezt a bélyeget évek óta megkapja, és tiltakozik is ellene, ráadásul a 2002 óta tartó kormányzása során egy lépést sem tett a vallási uralom felé. Ennek ellenére könynyen megtörténhet, hogy a kormányzó pártot betiltják, akkor pedig előre hozott választások következhetnének Törökországban. A helyi sajtóhírek szerint nagyon is elképzelhető a betiltás, és egyes vezetők – így Recep Tayyip Erdogan kormányfő és Abdullah Gül államfő – politikától való eltiltása. Erre az eshetőségre készülve állítólag az AKP-vezérkar új pártot tervez alapítani, így kerülve ki kvázi győztesként a belső érdekcsoportok háborúskodásából.