Összesen 2200 képzést hirdettek meg a pótfelvételi keretében a felsőoktatási intézmények. A továbbtanulni vágyóknak nincs könnyű dolguk, hiszen ingyen – a mérnökképzés kivételével – csak piacképtelen szakmákat tanulhatnak, a slágerszakok fizetős képzései azonban olyan drágák, hogy azt egy átlagos fizetésből élő fiatal még munka mellett sem tudja finanszírozni.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint alapképzésen egyetlen ingyenes férőhely sem maradt a pótfelvételizőknek. A mesterképzéseken, vagyis a már diplomával rendelkezőknek 1557 ingyenes férőhely áll rendelkezésre, míg a felsőfokú szakképzésekre még négyezer hallgatót várnak az államilag finanszírozott helyekre. Utóbbi az oktatási tárca által erőltetett, diploma nélkül záruló képzések teljes kudarcát mutatja. Az említett kurzusra 12 500 ingyenes helyet különítettek el, de a felvételi során alig több mint hétezret tudtak feltölteni, vagyis ötezer hely felhasználatlanul maradt, mert a diákok nem jelentkeznek ezekre a képzésekre.
*
Az ingyenes mesterképzéseken elsősorban tanárképzések maradtak betöltetlenül. A piacképes slágerszakokon azonban már csak fizetős képzésre lehet bekerülni, és az igazán népszerű kurzusokért annyi pénzt kérnek, hogy egy átlag fiatal számára az még munka mellett is elérhetetlen. Évek óta tendencia, hogy az orvosi és a gyógyszerészi képzések a legdrágábbak a piacon, idén azonban a rendes felvételin rendkívül népszerű gazdaságtudományi képzéseknek is felment a tarifájuk, befurakodtak az elitbe, és a vidéki orvostudományi kurzusokat letaszították a dobogóról. A lapunk által öszszeállított rangsor szerint a pótfelvételin meghirdetett legdrágább képzés a Semmelweis Egyetem (SE) gyógyszerészkurzusa, ahol évente 2,772 millió forintot kell fizetni, vagyis a diploma több mint 15 millió forintot kóstál. A második helyen holtversenyben a Közép-európai Egyetem három képzése áll: a közgazdasági elemző, a politikatudomány és a rejtélyes nevű társadalmi nemek tanulmánya kurzusokért egyaránt évente 2,232 millió forintot kell fizetni. A dobogó harmadik fokára a Pécsi Tudományegyetem fogorvosképzése került fel: évi 2,010 millió forintba kerül.
Érdekesség, hogy egy-egy képzés tarifája között óriási különbség lehet attól függően, hogy melyik iskola indítja az adott kurzust. Érdemes tehát alaposan körülnézni, hiszen például gyógyszerészképzés évi 1,020 millió forintért is indul a Szegedi Tudományegyetemen, vagyis aki oda jelentkezik, és nem az ELTE-re, az évente több mint 1,7 millió forintot, a diploma megszerzéséig 8,5 millió forintot spórolhat. Az orvosi és a fogorvosi képzések között már sokkal kisebb a differencia: a legdrágább általános orvosi képzés a Semmelweis Egyetemen indul évi 1,950 millió forintért, a legolcsóbb pedig Szegeden és Debrecenben 1,7 millióért.
Szinte példa nélküli, hogy az ország második legdrágább kurzusára nem lehet pótfelvételizni, a méregdrága helyek ugyanis már az első körben beteltek: a Semmelweis Egyetem fogorvosi karán 2,71 millió forintba kerül egy év. Lapunk megtudta, szinte példa nélküli, de már az első körben betöltötték a fizetős helyeket, ráadásul nem külföldi, hanem magyar diákokkal.
Érdemes áttekinteni azt is, melyek azok a méregdrága képzések, amelyek éppen csak kiszorultak a tízes rangsorból. Tendenciaként elmondható, hogy nagyon felment a gazdasági képzések ára, illetve rendkívül drágák a zeneművészeti, illetve egyéb művészeti képzések.
Egymillió forint feletti az éves tandíj a Budapesti Műszaki Egyetem Master of Business Administration kurzusán, ez évente 1 millió 220 ezer forintba kerül, míg a Nemzetközi Üzleti Főiskola gazdálkodás és menedzsment angol és magyar nyelvű szakáért, valamint a pénzügy és számvitel kurzusért egyaránt évi 1 millió 124 ezer forintot kérnek. A Budapesti Corvinus Egyetemen három mesterképzéses is évi 970 ezer forintba kerül, így a számvitel, a vezetés és szervezés, valamint a gazdaságinformatikus képzésért.
A pótfelvételik jelentkezési határideje augusztus 13., a jelentkezés díja 5000 forint. A most meghirdetett képzésekre az adhat be felvételi kérelmet, aki az idén még nem jelentkezett, vagy pedig az első körben nem vették fel sehová. Jelentkezni egy intézmény egy képzésére lehet, a jelentkezési lap a felsőoktatási intézményekben érhető el. Az összes pótfelvételi lehetőséget a www.felvi.hu portálon lehet megnézni. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár arra számít, hogy a pótfelvételik után még 8-10 ezerrel bővül a felvett hallgatók száma. Ez azt jelenti, hogy az összesen 96 ezer jelentkezőből csupán négyezren lesznek azok, akik egyáltalán nem jutnak be sehová. A szakállamtitkár szerint az egyetemek felelőssége, hogy a diákok szinte válogatás nélküli felvétele ne okozzon minőségromlást az egyetemeken. Manherz szerint ezt úgy lehet elkerülni, hogy az iskolák szigorítanak a képzési követelményeken, vgyis a bekerülés nem jelenti feltétlenül azt, hogy a diák diplomát is fog szerezni.
origo.hu
Hozzád nyúlt a Péter? Fizikailag bántott - leleplező hangfelvétel Magyar Péterről
