Szomorú jövőt jósolnak a tanárok azoknak a diákoknak, akik bölcsész-, pedagógus- vagy művészeti képzésre nyertek felvételt – derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) középiskolai kutatásából. A pedagógusok szerint a legjobb elhelyezkedési lehetőségekre az informatikai és műszaki végzettséggel rendelkezők számíthatnak. A tanárok majdnem fele azt gondolja, hogy az iskola befejezése után azonnal munkát találhat ilyen végzettséggel. A pedagógusok szerint nagy valószínűséggel könynyen beléphetnek a munkaerőpiacra az orvosi és egészségügyi, a gazdasági, a katonai és a nemzetvédelmi szakcsoportban diplomát szerzett fiatalok. A tanárok ugyanakkor komolyan aggódnak a pedagógusi, az agrár-, a bölcsészettudományi és a művészeti végzettségű diákokért: róluk azt gondolják, egyáltalán nem tudnak majd elhelyezkedni.
A pedagógusok szerint annál nehezebb bekerülni egy szakra, minél piacképesebb az adott szakma. A tanárok háromnegyede szerint az orvosi és egészségügyi pályára készülő diákoknak a bejutáshoz mindenképpen szükségük van emelt szintű érettségire. A jogi és szociális igazgatási szakokat is a nehezebbek között tartják számon: a megkérdezettek 71 százaléka gondolja úgy, hogy mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez. Az informatikai és a műszaki pályára készülőknek csupán a tanárok egyharmada tartotta szükségesnek az emelt szintű matúrát. A többi szakra könnyű bekerülni: a művészeti szakokon a tanárok alig 9 százaléka, pedagógusképzések esetén 8, nemzetvédelmi és katonai képzéseken 7 százaléka szerint kell magasabb fokú vizsga a felvételhez. Úgy vélik, az agrár- és a sporttudományi képzésekre a legkönnyebb bekerülni.
Meglepő, hogy bár a diákok 46 százaléka szerint egy tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni ahhoz, hogy bekerüljenek a népszerű felsőoktatási intézmények karrierszakjaira, a valóságban az idei matúrák alig 3 százaléka zajlott emelt szinten. A diákok eltökéltsége a vizsga közeledtével lankad: míg az alsóbb éves diákok két tárgyból is vállalkoznának a magasabb szintű vizsgára, addig a végzősök szerint már bőven elég egy magasabb fokú vizsga is, sokan állítják: erre egyáltalán nincs szükség. A statisztikák is azt jelzik, hogy valami baj van a jelenlegi szabályozással, hiszen a két évvel ezelőtti adatokhoz képest 40, a tavalyi számokhoz viszonyítva 30 százalékkal csökkent idén az emelt szintű vizsgák száma. Porogi András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének (Mante) elnöke lapunknak korábban azt mondta: a tárcának jogszabályt kellene módosítania, és kötelezővé kellene tennie az emelt szintű érettségit. Ma az egyetemek döntenek arról, hogy milyen vizsgát kérnek, márpedig nekik nem érdekük, hogy kötelező legyen a magasabb fokú matúra, hiszen nagyobb tudást követelve csak kevesebb diákot tudnának felvenni. Porogi leszögezte: ha a tárca nem hajlandó változtatni, akkor jobb, ha tudomásul veszi, hogy felkészületlen diákok tömegei lepik el a felsőoktatási intézményeket, ráadásul a középiskolai oktatásra és a diákok fejlődésére nézve is káros, hogy középszintű vizsgával is be
lehet kerülni a felsőoktatásba, mert az nem ösztönöz tanulásra. Az idén debütáló 400+80 pontos rendszer tovább ront a helyzeten, mivel
az új rendszerben a pluszpontok emelt szintű vizsga nélkül is összegyűjthetők, például nyelvvizsgával, tanulmányi versennyel, így nincs értelme magasabb fokú vizsgát tenni.
origo.hu
Magyar Péterék letagadták, hogy százmilliónál is többe került a Hősök terei tüntetés, most lebuktak
