A tavalyi tapasztalatok alapján a szám még akár a duplájára is nőhet, hiszen az iskolák augusztus végéig dönthetnek megszüntetésükről vagy átszervezésükről. Hiller István oktatási miniszter egész évben tagadta az újabb leépítéseket, Tatai-Tóth András (MSZP) pedig még két nappal ezelőtt is arról beszélt, nem lesz számottevő létszámcsökkentés, mivel a kormány az utóbbi időben nem hozott ilyen irányú intézkedéseket. Kérdésünkre azonban az oktatási tárca elismerte, idén is több ezer fős pedagóguselbocsátások lesznek. A tárca a központi adatbázis július 28-i adatait bocsátotta rendelkezésünkre: ezek szerint a szünidő első felében 2043 pedagógusi és közel 300 pedagógiai álláshely szűnt meg. Hozzáteszik, az adatok messze nem véglegesek, mivel az intézmények augusztus 29-ig dönthetnek a megszüntetésekről és átszervezésekről, amit szeptember közepéig kötelesek lejelenteni az Oktatási Hivatalnak. Úgy tudjuk, a tavalyi tapasztalatok alapján az elbocsátottak száma duplájára is nőhet, hiszen 2007 augusztusában még ezresével jelentették le az iskolák a megszűnt álláshelyeket.
*
A 2043 pedagógus alig tíz százaléka, 238 fő 60 éves vagy afeletti, tehát elsöprő többségben elbocsátásokról, és nem nyugdíjazásokról van szó. És miközben nincs hely az óvodákban, és a kormány több milliárd forintos bővítéseket ígér, száznyolcvanhárom óvónőt is elbocsátottak. A hírek szerint rengeteg tanárt irányítanak át teljes foglalkoztatásból részmunkaidőbe csökkentett fizetéssel. Ők azonban nem szerepelnek a statisztikában, mert álláshelyük nem szűnik meg. A tárca szerint erről legkorábban decemberben várható előzetes adat.
Kérdésünkre azt is közölték, hogy a tanévzárástól számítva július 29-ig 28 oktatási intézmény szűnt meg, és mindössze 12 alakult, vagyis átlagosan két-három óvodából, iskolából alakítottak egyet. A legtöbb esetben olyan iskolákról van szó, amelyeket már korábban is összevontak egy másikkal: a 28 megszűnt intézmény ugyanis negyvennyolc tagintézménnyel rendelkezett. A 12 alakuló óvodának és iskolának viszont már csak 26 tagintézménye lesz, vagyis huszonkét helyen szeptembertől ténylegesen megszűnik a nevelés-oktatás.
– A sajtó által nyilvánosságra hozott adatok alapján elvárjuk, hogy kövessenek meg minket azok a kormányzati politikusok, akik egész évben azt állították rólunk, hogy valótlanul elbocsátásokkal riogatunk – reagált lapunknak az újabb több ezer fős létszámcsökkentésre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Hangsúlyozta: az iskolák csak abban az esetben tehetnek át valakit részmunkaidőbe, ha az illető ebbe maga is beleegyezik.
Kerpen szerint előre lehetett látni, hogy elbocsátások lesznek, hiszen a kormány tavaly olyan intézkedéseket hozott, amelyek több évre megpecsételték az iskolák sorsát. Az egyik ilyen a pedagógusok kötelező óraszámemelése volt, ami még mindig érezteti hatását. A másik fontos megszorítás az volt, hogy a kormány 2009-ig befagyasztotta az oktatás finanszírozását, vagyis a ráfordítások reálértéke évről évre csökken. Szintén az elbocsátások okaként említette, hogy idén szeptembertől ötödik osztályban a tanítási idő húsz százalékát tanórák helyett készségfejlesztő, úgynevezett nem szakrendszerű foglalkozásokkal kell kitölteni, amit csak speciális végzettségű tanárok láthatnak el, a többiek nem. A talán legfontosabb káros tényező az új finanszírozási modell felmenő rendszerű bevezetése, amely most újabb három osztályt ért el. Ennek lényege, hogy az állam csak akkor fizet megfelelő összegű támogatást az iskoláknak, ha minél nagyobb létszámú osztályokat hoznak létre. A fenntartók ezért kénytelenek összevonni a csoportokat, márpedig kevesebb osztályhoz kevesebb pedagógus kell. A tanárok mellett egyébként több száz dolgozó, például dada vagy iskolatitkár is az utcára került.
– Miközben a kormány közoktatási gigafejlesztésekről beszél, addig a valóságban iskolákat zárnak be, pedagógusok ezrei kerülnek az utcára, és akiknek megmarad a munkájuk, azok sem élnek könynyen, hiszen 2002 óta nem volt komoly bérfejlesztés a szférában – jelentette ki lapunknak az elbocsátások kapcsán Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. A politikus is a tavaly bevezetett új finanszírozási rendszert nevezte meg az elbocsátások legfontosabb okaként, amely csavaros számítási móddal mintegy 20-25 milliárd forintot von el a közoktatásból.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
