A rákospalotai önkormányzat felerészben birtokolja a szebb napokat látott Észak-pesti Kórház ingatlanát a fővárosi önkormányzattal, ám utóbbi úgy döntött, hogy a privatizációs eljárást áttestálja a kerületre, amelynek nem ez lesz az első kísérlete az ingatlan túladására. Az ismételten meghirdetett, a köz számára korlátozottan nyilvános értékesítés az ősszel zárulhat le. A kórházban jelenleg minimálisra csökkentett a járóbeteg-szakellátás: a harminc-egynéhány meglévő épületből mindössze egyben (!) folyik. A fennmaradó építményekben nem is lehetne minőségi gyógyító tevékenységet végezni, hiszen állaguk szemlátomást elkeserítő – még a szovjetek által épített hatalmas új épületszárnyé is –, annak ellenére, hogy néhány kerületi magánszemély kezdeményezésére nagy nehezen sikerült műemléki védettség alá vonni nyolc épületet. Erre tudomásunk szerint egy szocialista önkormányzati képviselő úgy nyilatkozott, hogy az illetők „elrontották az üzletet”.
Az egykori munkáskórház tündöklése és bukása
Tizenhat éve tépázza az idő az Észak-pesti Kórházat, amelynek valódi hanyatlása, pusztulása onnan datálódik, hogy kezelését és tulajdonjogát az Antall-kormánynak köszönhetően átvette a Demszky Gábor vezette fővárosi és az 1996 óta szocialista vezetésű XV. kerületi önkormányzat. Még a szovjetek sem végeztek akkora pusztítást az egykori patinás intézmény héthektáros területén, mint a fémtolvajok és az akadálytalan enyészet a rendszerváltás óta eltelt években. Az Észak-pesti Kórháznak még a szovjet Vörös Hadsereg is láthatóan gondosabb gazdája volt, amely magyarországi kivonulását követően viszonylag jól karbantartott állapotban hagyta hátra az intézményt. A kórház immár 1992 óta „újdonsült” kezelője, a XV. kerületi önkormányzat nemhiába nevezi már mindössze Őrjárat utca 1–5. szám alatti ingatlannak, elhagyva az eredeti rendeltetésének megfelelő elnevezését. Pedig a kórház valaha az ország egyik legjobban felszerelt betegellátó intézménye volt, s az egyetlen, ahol szecessziós, valamint Bauhaus-épületekben folytattak gyógyító munkát. Az egyedülálló intézmény 1904-ben nyitotta meg kapuit, akkor még idegszanatóriumként. Később már számos szakellátást végeztek a kórházban; 1928-tól 1945-ig – fénykorában – pedig Vass József Munkáskórháznak nevezték, s 450 aktív ággyal működött. A szovjet megszállás a kórházat sem kerülte el, majd ötven évig szolgálta a Vörös Hadsereg katonáit, elzárva a magyar emberek elől. Az idegen birtokba vevők ugyanakkor nem rombolták le az épületeket, nem végeztek azokon jelentős pusztítást, sőt újabb tömböket is építettek, 1985-ben például a már említett, 24 ezer négyzetméteres modern sebészeti szárnyat, amely az épületegyüttes 1992-es átvételekor még valóban újnak, korszerűnek minősült.
Atomtámadás utáni állapotok
Az 1930-as években épült Bauhaus-épület minden pontja életveszélyes: a vakolat a falakról, a mennyezetről omlik, a csapadék mindenhonnan befolyik. A ház bármikor összeomolhat. A tető szigetelését – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felszólítására – az utóbbi hetekben javították ugyan, ám szemmel láthatóan szakszerűtlenül. Szétkorhadt ajtajai, ablakai tárva-nyitva – már ahol van nyílászáró. A hét szecessziós épület csak némileg van jobb állapotban, kettő kivételével mindegyik jelentős felújítást igényel. Elhordani már nem lehet semmit sem a kórház területéről, mivel ezt a biztonsági őrzés ellenére az utóbbi években megtették valakik. A legjobb példa erre az 1985-ben épült „új” sebészeti komplexum, ahol a falakból, mennyezetekből is kitépték a kábeleket, mindent elloptak, amit értek az ismeretlen bűnözők. A szintén folyamatosan ázó épületet bármelyik amerikai filmstúdió megirigyelhetné, forgatási helyszíne lehetne egy atomtámadás után játszódó sci-fi thrillernek. A padlókon állandósult tócsáknak köszönhetően már a moha és a páfrány is megjelent, a térségben nem feltétlenül honos, egyedi bioszféra jött létre. A felfeszített, szétrabolt sebészeti részleg helyiségei az elhagyott, kietlen csernobili házakat idézik. Pedig a négy évvel ezelőtt készült fényképfelvételek tanúsága szerint egészen jó állapotban viselte sorsát a kórház legmodernebb épülete, amelynek megmentése most sem késő.
Van, aki megmentené a kórházat a kerületnek
László Tamás (Fidesz) szerint az Észak-pesti Kórház elmúlt 16 éve tulajdonképpen nem más, mint a magyar rendszerváltás története kicsiben. – A rákospalotai és a fővárosi önkormányzatra egyetlen dolgot nem lehet elmondani a kórház vonatkozásában, nevezetesen, hogy jó gazda módjára jártak volna el a majd százéves épületekkel tarkított, parkosított ingatlan érdekében – mondta lapunknak a térség országgyűlési és önkormányzati képviselője. A fideszes politikus civilekkel együtt küzd a kórház megmentéséért, ám javaslatait erőből söpri le a kerület szocialista többsége. Mint fogalmazott, tudatosan lerohasztották az ingatlanegyüttest, hogy értéken alul tudják eltékozolni. László Tamás többször is az ügyészséghez fordult. Hanyag és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést; először nem rendeltek el nyomozást, végül a Legfőbb Ügyészség megindította az eljárást. Még fájdalmasabb számára a koncepciótlanság, jegyezte meg. – A szocialisták olyannyira túl akarnak adni az ingatlanon, hogy legutóbb már pusztán a terület tulajdonjogának értékesítésére akartak kiírni eljárást, célokat, feltételeket alig szabva a leendő befektetőnek. Ezzel szemben a Fidesz kizárólag úgy tartja elképzelhetőnek a magántőke bevonását, hogy a rákospalotai, pestújhelyi, újpalotai lakók jelenleg szétszabdalt, a kerület különböző részein elhelyezkedő járóbeteg-szakellátó intézményeit az Észak-pesti Kórház ingatlanára koncentrálnák, telepítenék a teljes együttesre vonatkozó egységes vagyonkezelésben, közhasznú társaság formájában. A terület egészségügyi alapellátást szolgáló és járóbeteg-szakellátó intézményei 100 százalékban az önkormányzaté maradnának, a fennmaradó területet és épületeket pedig egyéb, az egészségügyi és szociális alapfunkcióval összefüggő célokra hasznosíthatná a befektető – sorolt néhányat javaslatukból László Tamás. A Fidesz képviselője hosszú távon azt sem tartja irreálisnak, hogy a szomszédos újpesti Károlyi- kórháznak is az egészségügyi ellátásra sokkal alkalmasabb volt szovjet katonai kórház épületei adjanak helyet, az összes XV. kerületi járóbeteg-ellátó intézmény mellett. A legnagyobb ellenzéki párt által elkészített javaslatokat azonban tárgyalásra sem méltatták az önkormányzatban. – Az Észak-pesti Kórház hasznosítását, illetve koncepciótlan értékesítését a korrupció gyanúja lengi be, egyelőre sem a részletes pályázati kiírás, sem a beérkezett ajánlatok nem nyilvánosak, még az ellenzék sem tud azokhoz hozzáférni – kifogásolta a politikus.
Áron alul elvihetik az ingatlant
Információink szerint a befektetők nem adnának többet 1,5 milliárd forintnál az Észak-pesti Kórház teljes tulajdonjogáért – holott korábban csak a terület hosszú távú bérleti jogát hirdették meg. Sőt, most már akár egymilliárdért is elvihetik – akár többéves részletfizetési kedvezménnyel – a hatalmas ingatlanegyüttest. Tavaly a kerület által felkért értékbecslő tudomásunk szerint 3,4 milliárd forintra taksálta a 16 éve a főváros és a XV. kerület tulajdonában álló, tudatosan elhanyagolt hajdani kórház ingatlanát, amelyen 30 ezer négyzetméternyi épület megtartásával összesen akár 100 ezer négyzetméteres egészségügyi és szociális létesítmény épülhetne az észak-pesti térség lakossága számára, és amely – a sajnos elmaradt minimális állagmegóvás pótlása után – akár 10-12 milliárdot is érhetne. Úgy tudjuk, hogy a zárt önkormányzati ülésen tárgyalt, megismételt pályázati kiírásban meglebegtették a vételi opciót is. Mindenesetre szeptember 30-án eldőlhet, hogy lesz-e még egyáltalán közhasznú, közcélú betegellátás a patinás, jobb sorsra érdemes épületekben. Lapunk szerette volna megismerni a XV. kerületi önkormányzat álláspontját is, ám a szabadságolások miatt erre nem volt lehetőségünk.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
