Alkotmányellenes lépéseket terveznek?

Korábban már felvetődött, de mindannyiszor megbukott intézkedésekkel fehérítené a gazdaságot a kormány. A banki átutalás kötelezővé tétele alkotmányos aggályokat ébreszt, miként elképzelhető, hogy a számlamegtartási kötelezettséget előíró jogszabályt sem engedné át az Alkotmánybíróság.

Körvonalazódni látszik, milyen intézkedések bevezetését fontolgatja a kormány a feketegazdaság visszaszorítására. A kabinet korábban többször felvetődött, ám alkotmányossági vagy szakmai szempontok miatt rendre megbukó elképzelésektől várná a fehéredést, s azt az évi 300 milliárd forintot, amely a kormányfő programjában előirányzott későbbi adócsökkentések fedezetéül szolgálna. Nemrégiben a pénzügyminiszter azt mondta: tárcája harminc pontból álló csomagot készít, s erről a héten határoz a kabinet. A kormánydöntés és a részletek közlése elmaradt, de a különböző nyilatkozatokból arra lehet következtetni, a szocialisták a készpénzforgalom visszaszorítását és a számlamegtartási kötelezettség bevezetését is tervezik.
Gyurcsány Ferenc Megegyezés című dolgozatában azt írta: „kivételektől eltekintve általánosan kötelezővé tennénk a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését.”
*
Kiszivárgó információk szerint a Pénzügyminisztérium úgy pontosítaná a miniszterelnök felvetését, hogy a bankszámlák közötti fizetés az alacsonyabb összegű beszerzéseknél nem lenne kötelező, s a szabályt olyan településeken sem alkalmaznák, ahol nincs bankautomata.
– Hasonló tartalmú előírás alkotmányos aggályokat vetne fel – mondta lapunknak Cservák Csaba alkotmányjogász. Az ügyvéd megítélése szerint az átutalás kötelezővé tétele csorbítaná a magánszemélyek önrendelkezési jogát, a személyiség szabad kibontakozását. A Független Jogász Fórum elnöke rámutatott: ez a szabály feltehetőleg nem állná ki a szükségesség-arányosság alkotmányos tesztjét, a tervezett intézkedés túlzott korlátozást jelent. Cservák hozzátette, mivel az elképzelés mögül hiányzik az alkotmányosan védhető indok, könnyen elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróságon elbukna az átutalást kötelezővé tévő jogszabály.
A tervezett intézkedésről a kormányszóvivő a napokban azt mondta: a bankszámlán történő fizetést főként a cégeknek írnák elő, ám a luxuscikkeket, nagy értékű utazásokat sem lehetne a kabinet elgondolása szerint készpénzben kifizetni. Ám az Alkotmánybíróság korábban hasonló adójogszabályt már megsemmisített. Egy 1996-os kormányrendelet szerint a vállalkozások egymás közötti ügyleteinek ellenértékét csak átutalással fizethették ki, ha a vételár meghaladta az egymillió forintot. A szabályszegőknek pedig adójoghátránnyal kellett számolniuk; például – a törvény rendelkezései ellenére – nem vonhatták le az általános forgalmi adót. Határozatában az Alkotmánybíróság rögzítette: „Noha az államnak a piacgazdaság viszonyai között is megvan az a joga, hogy jogszabályok segítségével beavatkozzék a gazdasági folyamatokba, ez irányú joga nem korlátlan. A grémium kitért arra is, hogy „a készpénzfizetés visszaszorításának elsődleges eszköze túlnyomórészt nem adminisztratív korlátozások bevezetése, hanem a pénzintézetek részéről olyan szerződési feltételek kialakítása, amelyek anyagilag érdekeltté teszik mind az állampolgárokat, mind a vállalkozásokat a készpénzkímélő fizetési módok alkalmazásában”.
Kormánykörökben az is felvetődött: írják elő, hogy a vásárlók a boltban kapott számlákat meghatározott ideig vagy bizonyos területen belül kötelesek legyenek megtartani. A vevőket az adóhatóság revizorai vélhetőleg az utcán ellenőriznék. Cservák szerint ez az intézkedés indokolatlanul sértené a polgárok magánszféráját. – Az államhatalom ezzel saját feladatát testálná a lakosságra, s durván beavatkozna a mindennapi életvitelbe – fogalmazott az alkotmányjogász.
– Ez az elképzelés évről évre felmerül, de eddig mindannyiszor elvetették – mondta lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. A szakember közölte: a számla nélküli értékesítés valóban komoly gond, ám ennek az intézkedésnek nem lenne sok értelme. Lekötné az adóhivatal munkatársainak idejét, de a ráfordított energia nem térülne meg. Csak azt érnék el, hogy a lakosság felháborodna, s azt gondolná: az állam adócsalónak tartja minden polgárát. Vadász szerint inkább az eladókat kellene hatékonyabban ellenőrizni.