Alsó tagozatot csinálnak a felsőből

Folytatódik a hazai oktatás színvonalának silányítása: szeptembertől az ötödik évfolyamon a tanórák húsz százalékát úgynevezett készségfejlesztő, nem szakrendszerű képzéssel kell feltölteni.

2008. 09. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezeken az órákon a gyerekek csak gyakorolnak, a tananyagban nem haladhatnak előre, és tanár helyett alsó tagozatos tanító oktatja őket. A szakemberek szerint az új rendszer rendkívül károsan hat az erős iskolákban tanuló, tehetséges diákokra, mert visszafogja a fejlődésüket. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ráadásul attól tart, az új rendszer tömeges pedagóguselbocsátásokhoz vezethet.
*
Szeptembertől tovább folytatódik a hazai oktatás színvonalának rombolása: a kémia-, fizika-, biológiaórák kísérleti összevonása mellett ősztől gyakorlatilag az ötödik évfolyamra is kiterjesztik az alsó tagozatot. Az új tanévben az ötödik évfolyamon a tanórák 20 százalékát úgynevezett nem szakrendszerű oktatás váltja fel. Ennek lényege, hogy minden ötödik órán a diákok nem haladhatnak majd előre a tananyagban, nem tanulhatnak új ismereteket, kizárólag gyakorolhatnak. Ezeket az órákat ráadásul nem is taníthatja felső tagozatos tanár, csak az alacsonyabb végzettséggel rendelkező tanító. Mindezt felmenő rendszerben vezetik be, vagyis jövőre az ötödik mellett a hatodik osztályra is kiterjesztik a gyakorló- órák kötelezővé tételét.
A nem szakrendszerű oktatás felső tagozatra való kiterjesztését még Magyar Bálint egykori miniszter foglalta törvénybe 2003-ban, a bevezetést csak idén szeptemberre tervezte. Nem szakrendszerű oktatást magyar nyelv és irodalomból, matematikából és idegen nyelvből kell folytatni.
A törvény legmegdöbbentőbb pontja, hogy 2011-től már nem -csak a tanórák 20 százalékát kell ismeretszerzés helyett gyakorlásra fordítani, hanem legalább a negyedét, de akár az összes óra fele is lehet „napközis” óra. Magyar Bálint annak idején azért döntött az új típusú oktatás bevezetése mellett, mert a 15 éves magyar diákok nagyon rosszul szerepeltek az olvasás- és szövegértést mérő nemzetközi PISA-felmérésen. Kérdés, mennyit léphetünk előre egy olyan módszerrel, amely a tehetséges diákok tanulási tempóját ötödik és hatodik osztályban mesterségesen visszafogja. Eközben ugyanakkor a tananyag mennyisége nem csökken, így hetedik, nyolcadik osztályra torlódik a megtanulandó ismeretanyag jó része.
– A nem szakrendszerű oktatás jelenlegi formája nem más, mint az alsó tagozat kiterjesztése, ami nagyon károsan hathat a tehetséges, gyorsan tanuló diákokra – jelentette ki lapunknak a szeptemberben életbe lépő törvénymódosítással kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Az érdekvédő szerint a jogszabály legnagyobb hibája az, hogy minden iskolában kötelezően kell alkalmazni. Hozzátette: valóban vannak olyan iskolák, ahol a tanulói összetétel miatt fontos a felzárkóztató foglalkozás, az erős, tehetséggondozó iskolák diákjainak tanulási tempóját azonban visszafogja a szabály, ami a gyerekek szellemi fejlődésének gátja lehet. Kerpen szerint az iskoláknak kellene eldönteni, hogy saját intézményükben szükség van-e ilyen órákra, vagy a gyerekek bírják a jelenlegi tempót. Az érdekvédő az új szabályozás súlyos hibájának nevezte azt is, hogy a gyakorlóórákon nem lehet csoportbontást alkalmazni, vagyis a jól haladó diákoknak ugyanazt kell csinálniuk, mint a lemaradottaknak. Sérelmezte azt is, hogy az új típusú órákat csak tanítók tarthatják, a magasabb végzettséggel rendelkező tanárok csak egy 120 órás tanfolyam elvégzése esetén gyakorolhatnak a diákokkal, a tanfolyami költségekhez azonban nem biztosított pénzforrást az állam, ezért sokan saját zsebből finanszírozták az átképzést. Az érdekvédő szerint egyébként az új módszer alapjai sincsenek kidolgozva, így például azt sem lehet tudni, hogy a gyakorló- órákon lehet-e osztályozni, vagy sem. Kerpen leszögezte: az igazán életveszélyes szakasz 2011-től kezdődik, amikortól ötödikben és hatodikban akár a tanórák fele is lehet gyakorlóóra. Ha ez megvalósul, akkor a hetedik és nyolcadik évfolyamon elviselhetetlenül megnőhet az összetorlódott tananyag, ráadásul tömeges pedagóguselbocsátások várhatók, mivel a felső tagozatos tanárok elveszítik tanóráik jó részét.
Emlékezetes: a fentieken túl szeptembertől még egy, a szakemberek zöme szerint az oktatás színvonalának további hanyatlását előidéző intézkedést vezet be a Hiller-tárca. Ősztől ezer intézményben összevontan tanítják a biológiát, a fizikát és a kémiát. Ha a rendszer beválik, várhatóan 2013-ra az összes gyereket az új program szerint oktatják: megszűnnek az önálló reáltárgyak és természetismeretet oktatnak helyette. Az intézkedés ellen tiltakozott a Professzorok Batthyány Köre, a Nemzeti Pedagógus Műhely, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.