Közel félmillió tankönyv már biztosan nem érkezik meg szeptember 1-jéig az iskolákba – tudta meg lapunk Safranek Lászlótól, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) terjesztői tagozatának elnökétől. A szakember leszögezte: a késések legfőbb okozója az oktatási tárca tankönyvrendelete, amely miatt oldalanként kellett átíratni a könyveket. Az óriási pluszköltséggel járó javítást általában időben el is végezték a kiadók, ám az átírt köteteket csak akkor forgalmazhatják a cégek, ha azokat engedélyeztetik az oktatási tárca háttérintézményével, az Oktatási Hivatallal (OH). Ha egy kötet nem szerzi meg az akkreditációt, akkor az nem forgalmazható tankönyvként.
Safranek László leszögezte: vannak olyan könyvek, amelyek már három-négy hónapja fekszenek a Hiller István (MSZP) vezette tárca alá tartozó hivatal asztalán, döntés azonban még mindig nem született a sorsukról. Hozzátette: a hivatal vacakolása miatt most a kiadók és az iskolák is kivárnak, mert még mindig nem lehet tudni, hogy az engedélyezésre váró kötetek használhatók-e az idei tanévtől, vagy sem. Így ezeket a kiadványokat még el sem kezdték nyomtatni. Azok a kötetek azonban, amelyeket augusztus 20-ig nem gyártottak le, már biztosan nem érnek oda időben az iskolákba. A TVOT terjesztői hálózatának elnöke úgy számol: 480 ezer könyv hiányzik majd tanévkezdéskor az intézményekből, a késés legalább egyhetes lesz.
A tankönyvreformnak nevezett rendeletet még Magyar Bálint (SZDSZ) hozta oktatási miniszterként, és azért csak most érezteti hatását, mert korábban a könyveket öt évre engedélyezték, és most jártak le tömegesen a kötetek korábbi akkreditációi. A rendelet többek között előírja, hogy a könyvekben hány betűből állhat egy szó, és hány szó lehet egy mondatban. Első és második osztályban a mondatok 95 százaléka nem lehet hosszabb 150 betűhelynél, de ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a 9–12. osztálynak szóló kiadványokra is legalább a mondatok 65 százalékáig. A szakszavak mennyiségét is korlátozzák: a felső tagozatban átlagosan minden második mondatra juthat egy ilyen szó.
Lapunk információi szerint egyébként óriási anomáliák vannak az engedélyeztetés körül: vannak olyan kiadók, amelyeknek szinte minden könyvét „elmeszelik”, pedig ugyanazzal a szerzővel dolgoznak, mint az egyik legrégebbi cég, amelynek egyetlen kiadványa sem akad fenn a rostán.
Lapunk két hete számolt be arról, hogy drámaian, 60 százalékkal szűkült az idei tanévre a tankönyvkínálat, a kiadók tíz százaléka pedig kiszorult piacról. A válsághelyzet oka – akár csak a késésé – a tankönyvrendelet. Romankovics András, a TVOT korábbi elnöke szerint az idén szeptemberre a tankönyvek egyharmadát kellett átíratni, ami közel félmilliárd forintot vett ki a kiadók zsebéből. A hibák kijavításán kívül súlyos költségeket jelentett az Oktatási Hivatalnak fizetett bírálati díj. Egy ívért – 8 oldalért – 22 ezer forintot kellett leróni a hatóságnak, vagyis egy kétszáznegyven oldalas kötet elbírálásáért 660 ezer forintot „gombolt le” a cégekről a Hiller-tárca szervezete. A kevésbé tőkeerős kiadók nem bírták fizetni a költségeket, és elvéreztek a procedúrán. Romankovics tapasztalata szerint a hatóság célja, hogy minél több hibát találjon: cégének egyik könyvében például 43 hibát véltek felfedezni a bírálók, a többszöri fellebbezés után azonban elismerték, hogy mindössze kettő hiba szerepel a kötetben.
Az utóbbi egy évben egyébként sorozatos, célzott kormányzati támadások irányulnak a tankönyvkiadók ellen. Tavaly szeptemberben 350 ezer tankönyv nem érkezett meg tanévkezdésre az iskolába, amit a cégek többek között az állami garanciavállalás megszüntetésével indokoltak. Korábban a kiadók úgy tudták előre kifizetni a gyártás költségeit, hogy az állam garanciát vállalt helyettük a hitelt folyósító bankoknál.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerint a támogatások megvonása következtében több mint ezerféle szakkönyv nem kerülhetett piacra. Romankovics leszögezte: erős a gyanú, hogy a kiadókat tizedelő, sorozatos csapásokat rájuk mérő kormányzati hadjárat célja nem más, minthogy eltakarítsa a konkurenciát az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként működő Sulinova Kht. elől, amely szintén tankönyveket gyárt. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke akkor így reagált lapunknak: a tankönyveket nem ők, hanem az általunk felkért független szakértők bírálják el, így nem vetődhet fel az elfogultság vádja. Hozzátette: tény, hogy a bírálati díj több, mint amennyi a hibákat kereső szakértők fizetése, de a hivatalnak ebből a pénzből kell kifizetnie a kifejezetten a tankönyvek engedélyeztetésére létrejött speciális osztály munkatársainak bérét is. Bakonyi leszögezte: nem kivételeznek a Sulinovával. Igaz, a kht. könyvei még egészen újak, így többségüket egyelőre nem kell engedélyeztetni.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
