Szeptember 1-jén mintegy 1,4 millió diák számára ér véget a nyári vakáció, és megkezdődik a 2008/ 2009-es tanév. Elszomorító, hogy a közoktatásban a tavalyi adatokhoz képest minden iskolatípusban csökken a diákok száma. Kivételt egyedül a sajátos nevelési igényű, tanulási problémákkal küszködő gyerekeket oktató speciális iskolák jelentenek, ott nő a létszám.
Nem sikerült kiszámolniuk. Számításaink szerint az idén legalább 39 180 forintba kerül gyermekenként a tanévkezdés. A tavalyi árakhoz képest átlagosan 6,5 százalékkal emelkednek a tankönyvárak. Az oktatási tárca az előző évekkel ellentétben a távirati iroda kérdésére sem közölt adatokat a tankönyvcsomagok árairól, amit azzal indokolt, hogy minden iskolának a saját pedagógiai programjához kell kiválasztania a tankönyveket. Ez a válasz azért különös, mert már jó néhány éve több termékből választhatnak az iskolák, a tárca azonban eddig mindig ki tudta kalkulálni az átlagárat. Az idén ez nem sikerült.
Lapunk úgy számította ki az idei tankönyvcsomagok átlagárát, hogy a tavalyi, akkor még a tárca által megadott csomagárakat felszorozta az idei, szintén a minisztérium által közölt 6,5 százalékos emelkedéssel. Ezek alapján az alsó tagozaton 5325 és 10 650 forint körül mozog a csomagok ára. Felső tagozaton 10 450, míg a középiskolában 10 295 és 24 495 forint között kell fizetni a könyvekért. A legdrágább kiadvány egy szlovák nemzetiségi oktatásban használt könyv, amely húszezer forintba kerül. A magasabb árú tankönyvek jellemzően a kis példányszámban előállítható nemzetiségi, gyógypedagógiai, szakképzési kiadványok köréből kerülnek ki.
Füzetcsomagot hiába keresünk. A tankönyveken kívül még sok mindenre van szükség: füzetcsomagot évek óta nem készítenek a papírboltok. Az írólapok, rajzlapok és füzetek átlagára évfolyamonként körülbelül 3000 forint. Egy fővárosi Ápiszban összeállított adatok szerint a legolcsóbb iskolatáska 8150, a legdrágább
12 200 forintba kerül, kisméretű tolltartó kapható 640 és 1000 forintért, ceruzákkal és tollal felszerelve a legolcsóbb 1660, a legdrágább 3290 forint. Golyóstoll van 81 forintért, de 1680 forintért is, míg körzőből a legolcsóbb 400, a legdrágább készletben 3200 forint. Hatdarabos filctollkészlet 220-tól 350 forintig vásárolható, a színesceruza-készlet ára 360–1100 forint között mozog. A 12 darabos vízfesték ára 740 forinttól 1680 forintig terjed, zsírkréta 170 forinttól 460 forintig vásárolható. A tisztasági csomag ára 500 forint, a tornazsák ára 920-tól 2700 forintig terjed. Tornacipő és tornadressz darabonként 2500 forinttól vásárolható, de egy jobb darabbért akár 10 000 forintot is elkérhetnek. Az összes költséget összeadva átlagosan 39 180 forintba kerül az iskolakezdés, de a középiskolákban vagy jobb minőségű darabok vásárlása esetén ez az összeg akár a 60 000 forintot is elérheti.
Támogatás keveseknek. Az árak tehát meredeken emelkednek. Egyre több a rászoruló, ám a kormány tovább csökkenti a támogatásra jogosultak körét, a pénz összegét pedig évek óta nem emeli. Ez már a harmadik iskolakezdés, amikor nem jár tanévkezdés előtt dupla családi pótlék. Ingyenes tankönyvet is egyre kevesebb diák kaphat: három évvel ezelőtt hétszázezer gyerek volt jogosult, az idén már csak 517 ezer. A csökkenésnek nem az az oka, hogy kevesebb lett a rászoruló, hanem az, hogy a kormány két éve törölte a kedvezményezetti körből az egyedülálló szülők gyerekeit. Ingyen kapnak enni az óvodákban és az általános iskolák első–ötödik évfolyamán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos, illetve a középiskolás mélyszegény gyerekek után azonban csak 50 százalékos támogatás jár, vagyis az étkezés felét a család fizeti. Szintén az étkezés költségeinek felét állja az állam a három- vagy többgyermekes családok gyermekeinél és a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók után.
Az inflációt az önkormányzat fizeti. Az önkormányzatok és az iskolák is komoly bajba kerülhetnek tanévkezdéskor, mert miközben a tankönyvek ismét drágulnak, a rászorulók ingyenes tankönyvellátására biztosított állami pénz évek óta nem emelkedik, vagyis ugyanúgy tízezer forintból kellene biztosítani az egyre drágább köteteket, mint korábban. Az önkormányzatok kiegészíthetik ezt az összeget, de a legtöbb település olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, hogy erre képtelen. Így az iskoláknak nemigen marad más lehetőségük, mint könyvtárak működtetése, vagyis a szegény gyerekek nem kapják meg a tankönyvet, csak kölcsönözhetik, amit tanév végén viszsza kell adniuk. Ez különösen az olyan könyvek esetében jelent gondot, amelyeket a diákok több évig használnak, így például az elsős irodalom- vagy történelemkönyvre az érettségizőknek is szükségük van.
Huszonötmilliárdos megszorítás. Az új tanévtől számos jogszabály is hátrányosan érinti az iskolákat, a tanárokat és a diákokat. Szeptembertől újabb három évfolyamon vezetik be a kedvezőtlen új finanszírozási modellt, amely négy év alatt egy csavaros számítási móddal 25 milliárd forintot von ki a közoktatásból. Az állam áttért a személyalapú finanszírozásról a csoporttámogatásra, amelynek lényege, hogy csak akkor fizet megfelelő összegű támogatást az iskoláknak, ha minél nagyobb létszámú osztályokat hoznak létre. A rendszer egyszerre támadja meg a nagy és a kis iskolákat: előbbiek a nagyobb támogatás reményében osztályösszevonásokra kényszerülnek, aminek egyenes következménye a tömeges pedagóguselbocsátás, utóbbiakat pedig halálra ítéli, hiszen a kis falvak képtelenek több osztályt összevonni, mert a kevés gyerekből jó, ha évfolyamonként egy csoportot el tudnak indítani. A rendszert felmenő rendszerben vezetik be: tavaly az első, az ötödik és kilencedik osztályt finanszírozták így, az idén már a második, a hatodik és tizedik évfolyam is így jár. A rendszer egy évvel ezelőtti debütálásakor félezer iskolát kellett bezárni, illetve összevonni. A Magyar Nemzet kiderítette, hogy az idén is folytatódnak a pedagóguselbocsátások: az iskolabezárások és az újabb megszorítások következtében július 29-ig 2043 pedagógus és 300 szakértő vesztette el az állását, és ez a szám még duplájára is nőhet, hiszen az iskolák augusztus végéig dönthetnek az átszervezésekről és a leépítésekről.
Búcsú az önállóságtól. Újabb iskolabezárásokhoz vezethet az oktatási tárcához tartozó Oktatási Hivatal (OH) jogkörének kiterjesztése, amely szintén az új tanévtől lép életbe. A jövőben az önkormányzatok és az iskolák helyett az OH döntheti el, hogy egy adott iskola az új tanévben egyáltalán indíthat-e osztályt. Azt is ők határozhatják meg, hogy egy adott intézmény hány osztályt indíthat, sőt tanulói jogviszonyt is létesíthetnek az iskola helyett. Ez azt jelenti, ha egy településen az OH bezáratja az iskolát, a szomszéd település oktatási intézménye akkor is köteles átvenni onnan a gyerekeket, ha helyhiány miatt ezt amúgy nem tenné meg. Az önkormányzatokat kiszolgáltatottá teszi a törvény: az osztályindítási kérelmek meghatározásával közvetve az oktatási tárca dönthet arról, hogy bezárat vagy éppen működésre kényszerít egy intézményt, függetlenül attól, hogy a fenntartó finanszírozni tudja-e ott az oktatást. Ezzel a kormány közvetve kénye-kedve szerint bezárásra ítélheti a kis iskolák százait, más intézményeket arra kötelezhet, hogy a létszám betelte ellenére még több diákot vegyenek fel.
Készségfejlesztés tanulás helyett. Ebben az évben kezdik meg a nem szakrendszerű oktatás bevezetését is az ötödik évfolyamokon: a tanórák 20 százalékát ezentúl készségfejlesztő foglalkozások váltják majd fel, és ez szintén újabb pedagógusok állását sodorhatja veszélybe, ezeket a tárgyakat csak olyanok oktathatják, akik elvégeztek egy speciális tanfolyamot. A nevelési év felétől, januártól jár majd a hatalmas kormányzati propaganda mellett bevezetett óvodáztatási támogatás. Lapunk korábban már rávilágított, hogy csupán néhány ezer gyereknek jár majd az összeg, az állam ugyanis csak azok után a hátrányos helyzetű diákok után fizet, akiknek szülei legfeljebb az általános iskolát végezték el (ők minősülnek halmozottan hátrányos helyzetűeknek). Ha a szülőnek van szakmája, hiába mélyszegény, nem kap segítséget.
Ez azért megdöbbentő, mert a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek között anyagi körülményeket tekintve nincs különbség: mindkettő olyan szegény körülmények között él, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben kell őt részesíteni. Erős a gyanú, hogy a csak a halmozottan hátrányos szülőknek fizetett óvodáztatási támogatás céljával éppen ellentétes irányba hat: ha ugyanis a munka nélküli szülő a semmittevés helyett úgy dönt, hogy részt vesz a szociális tárca által indított ingyenes, sok esetben pedig pénzzel ösztönzött felnőttképzési tanfolyamán, és oklevelet szerez, azonnal elesik az óvodáztatási támogatástól még akkor is, ha frissen szerzett szakmájával nem talál munkát. Az új finanszírozási rendszer tehát a periférián élőket nem ösztönzi tanulásra.
origo.hu
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál
