Felpuhítják a Balatonról szóló törvényt

A héten több alkalommal is összeült a parlament környezetvédelmi bizottsága, amelynek napirendi pontjai között szerepelt a Balaton-törvény néven ismert jogszabálytervezet is. Sólyom László köztársasági elnök korábban azért küldte vissza a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek, mert úgy vélte: a törvény abban a formájában veszélyezteti a tó vizét és a régió élővilágát. Bár azóta a gazdasági tárca „puhított” a jogszabályon, félő, hogy végül mégis a beruházó lobbi ízlésének megfelelő változatra bólint rá a Tisztelt Ház. Az pedig Rétvári Bence (KDNP) szerint könnyen az Alkotmánybíróságon köthet ki.

Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága részben támogatta a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. A törvénytervezet felülvizsgálatára azért volt szükség, mert Sólyom László köztársasági elnök 2008. január 1-jén életbe lépő törvényt módosító javaslatot megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Ugyan az államfő jobbára környezetvédelmi indokok miatt dobta vissza a tervezetet, mégis a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium terjesztette be azt másodszorra.
A Magyar Nemzet megtudta: a környezetvédelmi bizottság több pontban is megvalósulni látta az államfő kívánságait, ugyanakkor akadt több olyan rész is, amelyben nem fedezték fel a köztársasági elnök javaslatát. A módosítások között szerepel például, hogy a parti vagy part közeli településnek nem minősülő és a szennyvízkezelési agglomerációba nem tartozó településeken új épületre építési engedélyt adni csak szennyvízkezelő berendezés építése után lehet. A javaslat szerint a Balaton területrendezési tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény szerint kell kijelölni. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének tízévenkénti felülvizsgálatát is javasolják, illetve azt, hogy a kormány dolgozza ki a balatoni agglomerációba nem tartozó települések szennyvízkezelési tervét. Kérdés, mi lesz, ha a kormány nem teszi, illetve milyen módosító, főleg gazdasági érdekeket szolgáló javaslatokat nyújtanak be még szocialista politikusok.
– A Balaton-törvény jelenlegi formájában – amennyiben a parlament elfogadja a változatot – minden bizonnyal megjárja majd az Alkotmánybíróságot (AB) – mondta lapunknak Rétvári Bence, a környezetvédelmi bizottság kereszténydemokrata tagja. Rámutatott: egy alkotmánybírósági döntés tiltja, hogy egy korábban elfogadott, szigorúbb környezetvédelmi szabályozást alacsonyabb szintű váltson fel, márpedig ebben az esetben erről beszélhetünk. Információink szerint a zöldombudsman, Fülöp Sándor is foglalkozott a tervezet alkotmányjogi problémáival, de végül nem talált kifogásolható passzust. Mindenesetre, amíg a taláros testület nem dönt, a Rétvári Bence által „középlazának” nevezett törvény lehetőséget biztosít a beruházóknak arra, hogy engedélyeztessék terveiket. – Amíg hatályban lesz a törvény, azt megszenvedi a régió, mert ha az AB alkotmányellenesnek is minősíti, az építési engedélyeket visszamenőleg már nem lehet megtámadni – mutatott rá az ellenzéki politikus.
Ismert, hogy az államfő korábban a törvény módosításának azon rendelkezéseivel nem értett egyet, amelyek lehetővé tették volna a partinak és part közelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű, ami veszélyeztette volna a Balaton vizének tisztaságát, a régió vízbázisát és élővilágát. Egyes esetekben lehetőség nyílt volna arra is, hogy a part menti nádasokat kiirtsák és helyükön ingatlanbefektetők beruházásai valósuljanak meg.
– A másodszori szavazás előtt a köztársasági elnöknek már nincs mérlegelési lehetősége, észrevételeit, kifogásait a törvény első változatának visszaküldésekor tette meg – ismertette lapunknak az államfő lehetőségeit Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője. Hozzátette: a KEH-nél természetesen áttanulmányozzák a törvénytervezet módosított változatát is, de Sólyom László hivatalosan nem alkot véleményt róla, mielőtt a tervezet az Országgyűlés elé kerülne.
A törvénytervezet kritikájakor egy 2006-ban készült környezeti vizsgálat (is) sarkallta a köztársasági elnököt. Ez leszögezi: a szabályozási keretben megvalósuló fejlesztések nem eredményezhetnek nemkívánatos vízminőségi és ökológiai változásokat a területen, és a speciálisnak tekinthető „Balaton-víz” minősége megőrzendő érték. – Tilos szennyvizet bevezetni az üdülőkörzet területére kívülről – olvasható például ebben a dokumentumban.