Szudán nagyon messze van Magyarországtól, egyetlen szudáni lány pedig nem sokat számít. Dina nem is ott, a polgárháború dúlta hazájában él, hanem jóval távolabb, Ázsia egy meg nem nevezett országában, s úgy döntött, érdekli Magyarország, ezért ellátogat ide. Öt alkalommal hívták vissza a magyar nagykövetségre, egyre húzva-halasztva a vízumkérelmének elbírálását. Utoljára pedig kezébe nyomták a papírjait, s közölték vele, a vízumot nem kapja meg, indoklás nincs. Egy helyi alkalmazott pedig csendesen megsúgta neki, a legjobb, ha többet nem próbál itt vízumot szerezni Magyarországra, hiszen csak a pénzét és idejét vesztegeti, úgysem fogja megkapni. Dina két alkalommal járt az Egyesült Államokban, mégpedig minden probléma nélkül, egyetemistaként. Kérdésünkre elmondta, egyáltalán nem tudja mire vélni az eljárást, ám az bizonyos, hogy a magyar diplomaták „udvariatlanok, rendszertelenek és nagyon nem profik” voltak, miközben vízumigényét kezelték.
Indoklás nélkül
Hasonló Ahmed története is, ő Szaúd-Arábiából akart hazánkba jönni. Repülőjegy és szállás elintézve, vízumkérelem időben beadva. Egy héttel az utazás előtt kissé már idegesen mondta, rákérdez a nagykövetségen, mikor adják ki a vízumot. A rijádi magyar követségen egyszerűen visszaadták neki is a papírokat, s közölték, nem kap vízumot. Indoklás itt sincs.
Pedig kellene lennie. A Külügyminisztérium szóvivője megkeresésünkre közölte: „A vízumkérelmek elutasítását az ügyféllel történő közléskor indokolni kell, mert – bár jogorvoslatra a jogszabályok szerint nincs lehetőség – az indoklás ismeretében a kérelmező akár újabb, immár eredményes vízumkérelmet terjeszthet elő.” Ahmednek és Dinának ezt a lehetőséget nem biztosították, így ők elméletileg tiltakozhatnak a Külügyminisztériumnál. A két fiatal nyaralása azonban kútba esett, elszállt a lehetőség, s egyikük sem valószínűsíti, hogy a közeljövőben Magyarországra fog látogatni. Reménytelennek tűnik számukra a vízum megszerzése. A kibertér blogjai közt barangolva meg lehet állapítani, Magyarország kicsi, ám erős borsnak tűnik a beutazni vágyók körében. Ha valaki a nem túl szívélyes fogadtatás ellenére Budapestre kíván látogatni, általában más schengeni országok vízumát szerzi be, és onnan közelíti meg hazánkat közúton. Bécs ilyen szempontból ideális választás, mivel a repülőgépek legnagyobb része Ázsiából egyébként sem száll le Budapesten, Bécsben annál több.
Elutasított delegáció, kútba esett üzlet
Kérdés, mi történik akkor, ha valaki nem nyaralni jönne Magyarországra? A közelmúltban egy, az Egyesült Arab Emírségekből érkező üzletember-delegáció is fennakadt a szigorú magyar szűrőn, és szép tervükkel a táskájukban képtelenek voltak vízumot szerezni Magyarországra. A tárgyalás és az üzlet így elmaradt. Egy másik, emírségekbeli üzletember azonban szívósabb volt, s mikor hazánkban élő szíriaiak hívták tárgyalni, a sikertelen vízumszerzést követően magángéppel Párizsba utazott, és ott beszélt az odautazó szírekkel. A Külügyminisztérium szerint pedig a Közel-Kelet kiemelt terület hazánk számára. Elmondásuk szerint a tavalyi év során 8409 vízumüggyel foglalkoztak a térség magyar nagykövetségei, ebből 1240 alkalommal megtagadták a beutazás engedélyezését. 2008. első fél évében 3428 beutazási kérelmet adtak be a Közel-Keleten, 833-at utasítottak vissza. Az Egyesült Arab Emírségekben akkreditált magyar diplomáciai testület 2007-ben 1463 vízumügygyel foglalkozott, elutasító döntés 54 esetben született. 2008 első fél évében 320 kérelmet nyújtottak be, ebből szintén 54 kérelmet utasítottak el. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő országából kevesebb mint 1500 ember akart egy év alatt Magyarországra utazni, talán ezért is döntöttek úgy, hogy ott, Abu-Dzabiban megnyitják az új Magyar Házat, s még ebben az évben kiírják a pályázatot a kulturális szakdiplomata pozíciójára az emírségekben. A Magyar Ház-hálózat elvben arra szolgál, hogy erősítse a magyar kultúra és a befogadó ország kultúrája közötti kapcsot, s áttételesen arra ösztönözze a helyieket, hogy keressék fel Magyarországot. Nem kérdéses, hogy elkél egy szakdiplomata az arab világban, főként Abu-Dzabiban, ám az már felettébb kétséges, hogy működik-e a rendszer, ha az utazókat egyszerűen nem engedjük be az országba. A külügy a szigort a schengeni térséghez való csatlakozásnak tulajdonítja, s állítja, nem szigorúbb a beutaztatás, mint a többi térségbeli ország esetében, sőt az ügyintézés még gyorsabb is a többiekéhez viszonyítva.
A feleség sem jöhet
Mohamed Hasszán Zohni ezt a sebességet mégis igen lassúnak érzi. A magyar anyától és egyiptomi apától született fiatalember Budapesten él, felesége pedig Alexandriában, Egyiptomban jár egyetemre. A fiú nagyapja Debreczeni Árpád, aki az ELTE oktatója volt, és ő írta az első hindi–magyar nyelvkönyvet, édesapja pedig a hetvenes években az itteni egyiptomi nagykövetség kulturális attaséja volt. A magyar– egyiptomi fiú felesége mégsem tud beutazni Magyarországra. Az eljárás ugyanis több mint macerás. Az első lépés a meghívólevél kiállíttatása az egyiptomi állampolgárságú lány számára. Ehhez a bevándorlási hivataltól kell időpontot kérni, majd a találkozóra elvinni a munkáltatói igazolást, a bankszámlakivonatot, amely alapján megállapítják, mennyi időre szólhat egyáltalán a vízum, s annak a lakásnak a tulajdoni lapja, amelyben a meghívott fél lakni fog. Az átfutási idő három hét. „A mostani meghívólevelet édesanyám kérte a feleségem részére, az én nevemmel újabb bonyodalmak támadtak volna” – mondta Mohamed. Rámutatott, az ő bankszámlájukon 150 ezer forint volt, ezt a hivatal munkatársai 30 napos vízum esetében tartották elfogadható összegnek. A bevándorlási hivatal persze nem ingyen végzi a munkáját, ötezer forintot kér a levél kiállításáért, annak elküldése a meghívott félhez viszont a meghívó feladata. Miután az egyiptomi lány megkapja a levelet, fel kell hívnia egy telefonszámot, amelyen a magyar nagykövetség vízumügyeit lehet intézni. Ez a szám azonban emelt díjas, átszámítva mintegy száz forint percenként, amely az egyiptomi alacsonyabb árszínvonal miatt nagyjából egyezik a hasonló hazai szolgáltatások áraival. A Vodafone által üzemeltetett rendszer megkerülhetetlen, ugyanis itt lehet időpontot kérni a nagykövetségen, s itt lehet azt is megtudni, milyen papírokat kell beszerezni a magyar vízumhoz. Mohamed szerint itt teljes káosz uralkodik, hiszen az egyiptomi nagykövetségünk honlapján a Beutazási feltételek szekcióban – ha működik – mást kérnek, mint a Vodafone-telefonközpontban ülő kisasszonyok. Egy alkalommal Mohamed elmondása szerint még jövedelemigazolást is kértek egyetemista feleségétől. Ez utóbbi nem kellett, csak fénykép, a vízum lejárásán túl három hónapig érvényes útlevél, a meghívólevél, valamint 60 euró, amely csak eljárási költség, azaz visszautasítás esetén is elvész. A telefonközponton keresztül lehet időpontot kérni a személyes találkozásra, ám a várakozók listája valószínűleg hosszú, hiszen akár két hónapot is kell várni, míg sorra kerül az ember, és benyújthatja vízumkérelmét a kairói nagykövetségen.
Egy deszkával kedveskedtek
A bejáratot őr vigyázza, aki azt felügyeli, nehogy egynél több ember tartózkodjon az előtérben, s arra is ügyel, nehogy ugyanazon az ajtón távozzon az ügyfél, amelyen bejött. A vízumigénylőknek ki kell tölteniük egy formanyomtatványt, amelyet – minthogy nem szabad benn tartózkodni – az épület előtt tölt ki mindenki. A követség a dolgok megkönnyítése végett egy deszkát szerelt fel az épület falára, azon írhatnak a várakozók.
A Külügyminisztérium szerint egyáltalán nem különleges az emelt díjas hívószám használata a schengeni országok gyakorlatában. „Kairó esetében azért alkalmazzuk, mert ezzel elkerülhetővé váltak a jelentős várakozó sorok a konzulátus előtt, az ügyfélfogadás irányítottá, szervezetté vált, s egyben ez tette lehetővé azt is, hogy az utcai sorban állás megszüntesse a – nem ritkán erőszakos – visszaéléseket a bejutás sorrendjével kapcsolatban” – írta nyilatkozatában a külügy. A szóvivői iroda egyúttal leszögezte, a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és annak működtetését az egyiptomi partner sem kifogásolja.
A bevándorlókra hivatkoznak
A jelek szerint az egyiptomiak egy része viszont igen. Mohamed szerint egyiptomi barátai szinte lehetetlennek tartják a beutazást Magyarországra, így vagy mennek kerülő úton, vagy inkább sehogy. Aki mégis utazik, az sokszor más céllal vág neki az útnak. „Mivel tudják, hogy félig európai vagyok, sokan megkérdezik tőlem, tudsz-e olcsón vízumot. 4000 eurót is elkérnek egy ilyen pecsétért, ám ezt sokallják” – mondta a fiatalember, jelezve, mennyire nagy üzlet Egyiptomban a feketevízum-kiadás. Persze ennyi pénzért már nem kirándulni megy az ember, hanem a jobb élet reményében igyekszik Európába. A feketén megszerzett, de teljesen érvényes és legális vízummal bejut a schengeni határok mögé, ahol pedig eltűnik a hatóságok szeme elől. A sok ilyen megélhetési bevándorló kiszűrése érdekében hazánk szinte a végletekig szigorította a bevándorlási rendszerét, sikeresen kiszűrve azokat is, akik nem munka reményében jönnének Magyarországra. Egyes esetekben még hivatalos személyeknek sem adja meg Magyarország a beutazási vízumot, de Mohamed szerint elég körülnézni, s látni lehet, a budapesti utcákon is rengeteg olyan arab van, aki valószínűleg semmiféle vízumkritériumnak nem felel meg. „Vajon ők hogyan tudták megszerezni azt a vízumot, amelyre a feleségem oly régóta hiába vár?” – tette fel a kérdést Mohamed.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
