Nem teljesen arányos a jelenlegi magyar alkotmányos rendszer, előfordulhat, hogy egy országgyűlési választás eredménye sem tükrözi száz százalékban a népakaratot, mint ahogy hiába létezne elsöprő erejű kormányváltó hangulat, az kizárólag az Országgyűlés feloszlatásával vagy a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal oldható meg – nyilatkozta lapunknak Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Jogász Fórum elnöke. Ez utóbbiról kifejtette: a parlamenti erők sakkjátszmája volna választások nélkül, a népakarat figyelmen kívül hagyásával.
Az alkotmányjogász szerint ugyan az a helyes, ha egy kormány erős és stabil, de a mostani alaptörvény nem veszi figyelembe a speciális helyzeteket. Cservák nem híve az egy cikluson belül könnyen véghez vihető kormányváltásnak, ám mint fogalmazott, az sem járható út, ha a nép semmiképp sem tud beleszólni négy év alatt a választott politikai hatalom sorsát érintő kérdésekbe. Példaként említett több külföldi gyakorlatot, ahol az alkotmányos berendezkedés nem túl eltérő Magyarországétól, viszont egy kormányt némileg könnyebb elmozdítani pozíciójából a válságosabb időkben.
Cservák Csaba hozzátette azt is, tartalmát tekintve szóba jöhet egy új alkotmány létrehozása, bár ettől nem feltétlenül javulna a jogszabályi környezet, illetve megoldást jelenthetne a mostani alkotmány hatékonyabb érvényesítése is. A szakértői kormány kapcsán Cservák úgy nyilatkozott: jogi értelemben ugyanolyan, mint egy „rendes kormány”, ugyanúgy az államfő jelöli – valószínűleg – a parlamenti pártok erőviszonyainak, véleményének és kezdeményezésének tükrében a miniszterelnököt, aki pedig szintén jelöli a minisztereit.
Ha az államfő mégsem venné figyelembe a parlamenti pártok véleményét a – csak politológiai szempontok alapján létező szakértői – kormány vezetőjének jelölésekor, úgy az Országgyűlés elutasíthatja azt, s akkor a köztársasági elnök 40 napon belül feloszlathatja a parlamentet.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
