Mégis adóemelést terveznek?

Egyre több részlet lát napvilágot Gyurcsány Ferenc valós terveiről. A miniszterelnök a közterhek csökkentését adóemelésből fedezné. A kormányfő bejelentette: növelné a jövedéki adót és a cégautók adóját, valamint egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni a munkáltatók adómentes juttatásai után. Emellett kétséges a járulékok ötszázalékos mérséklésének és a különadó eltörlésének gazdaságélénkítő hatása is.

Nehéz eldönteni, hogy köztehermérséklésről vagy adóemelésről szól voltaképpen Gyurcsány Ferenc programja. A Népszabadságban a kormányfő csak az adóterheket enyhítő terveiről számolt be, melyek fedezetéül a gazdaság fehérítéséből befolyó összegeket nevezte meg. Utóbb azonban közölte: a feketegazdaság legalizálása mellett komoly pénzeket szedne be bizonyos közterhek emeléséből.
Gyurcsány Ferenc egyes jövedéki termékek adója mellett növelné a cégautók után fizetendő adót, s elképzelései szerint a vállalkozásoknak 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetniük a dolgozóiknak adómentesen nyújtott juttatások, például az üdülési csekk, az étkezési utalvány és az iskolakezdési támogatás után is. Ezenkívül a háromszorosára emelkedne a rehabilitációs hozzájárulás összege. E lépésektől 120 milliárdot remél a kormányfő. Fontos leszögezni, hogy a közterheket növelő szabályok január elsejétől életbe lépnének, míg az adócsökkentések csak áprilisban.
Mindemellett kétséges a miniszterelnöki adócsomagban szereplő, cégeket érintő változások gazdaságélénkítő hatása is. Gyurcsány öt százalékkal mérsékelné a munkáltatói járulékot, de csak az alkalmazottaknak fizetett bér első 140 ezer forintjáig. Az e feletti keresetrész után a mostani mértékű járulékot lerónák a vállalkozások.
– Ha csak egy forinttal is csökkennének a cégek közterhei, az már örömteli volna – mondta lapunknak Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, hozzátéve, a kormányfő járulékmérséklési javaslata több kérdést is felvet. Egyfelől arra sarkallhatja a munkaadókat, hogy csak 140 ezer forintig jelentsék be alkalmazottaikat, a bér fennmaradó részét pedig feketén, zsebbe fizessék. Másrészt azok a vállalkozások, amelyeknél az átlagbér az összeghatárnál magasabb, alig éreznék meg a mérséklést. Az adószakértő nem tartja szerencsésnek, hogy a kormányfő nem 2009. első napjától, hanem csak április elejétől vezetné be ezt a szabályt, vagyis a javaslat elfogadása esetén a mérséklés jövőre semmiképpen sem lenne ötszázalékos.
A szakember a társaságok négyszázalékos különadójának eltörléséről közölte: ezt a közteherfajtát 2006-ban vezette be a kabinet azzal, hogy ez év végén megszünteti. – A különadó eltűnése még úgy is üdvözlendő lenne, ha ezzel párhuzamosan – a kormányfő javaslatának megfelelően – két százalékkal emelkedne a társasági adó – mondta Lőcsei. Lapértesülések szerint azonban a kabinet azon töpreng, hogy a társasági adó alapját kiszélesíti, s e közteher szabályait a különadó mintájára alakítja át. Az adószakértő rámutatott: ez a lépés, amellett, hogy vélhetőleg növelné a cégek közterheit, alkotmányossági aggályokat is felvetne.
A miniszterelnök programjának megvalósításakor nem ez lenne az egyedüli, alaptörvénnyel nem feltétlenül egyező intézkedés: Gyurcsány elképzelései szerint a béreket s a nagyobb összegű vásárlásokat csak átutalással lehetne kifizetni. Egy ehhez hasonló fehérítő adószabályt azonban 1998-ban az Alkotmánybíróság már megsemmisített. A kormányfő ezen túl szigorúbb adóhatósági fellépést tart szükségesnek a feketegazdaság elleni harcban, vagyis minden bizonnyal szaporodna az alkotmányossági kételyeket ébresztő vagyonosodási vizsgálatok száma.
Gyurcsány Ferenc a mostani, 1,7 millió forintos éves keresetről 2 millióra emelné a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának határát. Cséfalvay Zoltán szerint az intézkedés nyomán nem maradna több a lakosság pénztárcájában, mert az idei hat százalék körüli infláció az egészet elvinné.